Fantasztikus pár napon vagyok túl, sok minden történt amiről megpróbálok az alábbi sorokban bővebben beszámolni.

December 7. Csütörtök

Az események fonala múlt hét szerdáig nyúlik vissza, amikor az Orbital ATK Cygnus OA-8 teherűrhajója megrakva szeméttel és nemkívánatos felszereléssel elhagyta a Nemzetközi Űrállomást (ISS).

A hírekből tudni lehetett, hogy először kb. 450 km-es magasságig emelkedik majd az űrhajó, hogy néhány Cubesat műholdat földkörüli pályára állítson, majd elkezdték az ISS-től alacsonyabb magasságba manőverezni – a cikk írásakor 388 km magasságban kering – hogy december 18-án a Föld légkörébe belépve elégjen. De a megsemmisülésig legnagyobb örömünkre odafent marad, remek alkalmat szolgáltatva a geekeknek/fotósoknak mint mi. December 7-étől a fontosabb oldalakon fent voltak a pályaadatok, valamint a Calsky.com jóvoltából még előrejelzést is kaptunk, mikor és milyen fényerősség mellett lesz látható a teherhajó.

Landy-Gyebnár Mónika legalább olyan „vallásos” módon követi az emberalkotta űrjárgányok mozgolódását mint én, először nála volt éppenhogy csak kedvező ég december 7-én, hogy lencsevégre tudja kapni a Cygnust (Hattyú). Bővebben az alábbi fotóról IDE kattintás után olvashattok.

December 8. Péntek

Londonban sem volt sokkal jobb az ég mostanság, sőt egész Európa felhőpaplanba burkolózott úgy tűnik. Másnap december 8-án kitisztult az ég nálam is, ki is települtem fényképezővel és távcsővel egyaránt. Az ISS jött először, az átvonulásról szerencsére remek felvételek születtek. A Cygnusból is kiokosítottam magam az átvonulás előtt és  megpróbáltam alaposan felkészülni, merre várható, milyen irányba halad majd stb.

Sajnos a fényképezővel készült fotókon nem látni a Cygnust, a távcsővel pedig nagy valószínűséggel egy Cosmos 2263 műholdat sikerül megörökíteni helyette. Utólag visszagondolva viszont tökéletes bemelegítés volt az elkövetkezendő események előtt, ugyanis így kaptam némi információt halvány objektumok nagy nagyítással történő fotózásához és másnap könnyebb volt megsaccolni a kamera beállításokat…

 

December 11. Hétfő

Egész hétvégén borús maradt estékre az ég, így semmi esélyt nem láttam bármiféle fotózásra. Hétfőn reggel sem tűnt sokkal bíztatóbbnak a nap hátralévő része, viszont lassan körvonalazódott a műholdfelvételeken a tiszta kora este lehetősége az egész napos hóesés! ellenére – délután 2 órakkor pedig teljesen kitisztult az ég. Rohantam is haza melóból, beöltöztem a hidegnek megfelelően, felszerelés a kocsiba és irány a közeli park. Először az ISS jött ismét, sajnos az ég nem maradt olyan tiszta, mint szerettem volna, de nem kérdezett meg róla senki így beletörödtem 🙂 Az ISS után kb. 5 perccel feltűnt a Cygnus is, rettentően megörültem a látványának. Bőven szabadszemes volt, sőt egy ponton igen-igen felfényesedett amire egyátalán nem számítottam. Pláne, hogy pár nappal korábban semmit nem láttam belőle….
A felszerelésem készen állt a fotózásra, mivel pár perccel korábban az űrállomásról lőttem közelit. A kamera beállításaival szinte teljesen vakon kellett kísérletezzek, az ISS-hez használt beállításokat alapul véve megsaccoltam mégis mi lehet a megfelelő – az Expo időt kicsit húztam csak feljebb, inkább a Gain-nel voltam határozottabb és erőszakosabb. Valamint a pénteki Cosmos 2263 tapasztalatait is felhasználtam – rettentő hasznosnak bizonyult utólag be kellett lássam. Ettől függetlenül nem tudtam, mire is számíthatok.
Az ISS fényessége -3.7 magnitúdó körül volt, míg a Cygnus mindössze +2.5/+3.0 magnitúdó körülire volt előrejelzve (Calsky).

Dolgom végeztével összepakoltam és indultam haza. Otthon alaposan áttanulmányoztam a képkockákat, a legtöbb framen csak elmosódott pacákkal találkoztam. Aztán szépen szűkült a jó képkockák száma és a fenti fotó lett az egyértelmű győztes! Volt néhány, amin a hengeralak szépen kivehető volt, de napelemtábláknak semmi jele nem volt.
Mikor megláttam ezt a fotót, majdnem lefordultam a székről. Annyira egyértelműen kivehető a két köralakú narancssárgás napelemtábla és a szürkés henger alakú test, hogy tudtam ez most összejött. De nagyon!!

A Cygnus nagyon kis méretű teherűrhajó az ISS-hez képest, méretei nagyjából megegyeznek a Progressz hajóéval.

Cygnus                                              Progressz
6.3m x 3.07m                                      7.3m x 2.72m

 

Az Orbital ATK egyik tradíciója, hogy elnevezik a teherűrhajóikat, ezen a ponton szeretnék megemlékezni Eugene Cernan Apollo-17 űrhajósra, akit nemrég vesztettünk el. A Cygnus OA-8 az ő nevét viseli.

Az Űrállomás is nagyon trükkös fotós célpont önmagában, de a teherhajókhoz nem csak gyakorlat, de hatalmas szerencse is szükséges. Túl sok dologtól függ a siker (időjárás, ISS átvonulások aktualitása, technikai malőr, valamint meddig maradnak földkörüli pályán az űrhajók),  emiatt ennyire nagy kihívás.
Az elmúlt egy hét alatt rájöttem, mennyire rossz hobbit is választottam (haha), túl sok a tőlem független tényezők száma és meglehetősen megvisel, ha az időjárás folyamatosan nem áll az oldalamon. Főleg annak a tudatában, hogy tudom mit vesztek azzal, ha borús az ég.

De az ilyen fotók igazán kárpótolnak minden bosszúságért!!

December 14. Csütörtök

És hogy valóban fel legyen téve az i-re a pont, csütörtökön az 53. sorszámú Küldetés (Expedition 53.) legénysége – Randy Bresnik amerikai, Szergej Rjazanszkij orosz és Paolo Nespoli olasz űrhajósok elhagyták az ISS fedélzetét, hogy öt hónap után haza térjenek.

Ennek örömére előkerestem a hétfőn készült ISS fotóm, melyen sikerült beazonosítani az akkor még dokkolt MSZ–05 Szojuz űrhajót, valamint az MSZ–04 szintén emberes és a Progressz–67 teherűrhajókat. Természetesen azóta épségben visszatértek a Földre, így egyelőre két hajó maradt odafent.

Részemről ennyivel járulok hozzá a sikersztorihoz, íme az utolsó fotó a dokkolt MSZ–05-ről az űrben.

De ezen sorok írása közben  a SpaceX magáncég Dragon CRS-13 teherűrhajója a tegnapi sikeres indítása után jelenleg két napos útját tölti úton az ISS-re, előreláthatólag 17-én dokkol a Canadarm 2 robotkarhoz, melynek segítségével végül pedig az Űrállomáshoz.

Valamint december 17-én indul az 54. Küldetés (Expedition 54) három friss űrhajóssal az MSZ–07 fedélzetén. Tehát napokon belül két újabb jármű érkezik az ISS-re.

 

Nagy Szabolcs