2019.04.17.

Teherszállító indul az ISS-re

Ma, 17-én magyar idő szerint 22:46-kor indulhat a Nemzetközi Űrállomásra a Northrop Grumman Cygnus szállítóhajója a virginiai Wallops Légitámaszpont űrrepülőteréről. A mintegy 3,5 tonna terhet hordozó CRS-11 jelű jármű egy Antares rakéta hátán a 0A indítóállásról emelkedik majd fel. Ez lesz az utolsó olyan Cygnus, amelye még az Orbital ATK-val kötött szerződés alapján repül, a következő, őszre tervezett már új szerződés szerint indulhat majd. Az Orbital ATK-t 2018-ban 9,2 milliárd dollárért felvásárolta a Northrop Grumman, a hadiipari óriás negyedik civil ágazatává vált ezzel az egykori magánvállalkozás.

A hajón tudományos kutatásokhoz szükséges szállítmány utazik, s az új indítási rend alapján már nem kell 4 nappal a hajó startja előtt bepakolni a rakományt, hanem elég csupán 24 órával megelőzni az indítást, így számos olyan kísérletre is lehetőség nyílik, amelyeket a hosszúra nyúló szállítási idő nem tett eddig lehetővé. A mostan úton a következő kutatási rakomány szerepel a szállítólevélen:

  •  Kolloidok viselkedésével kapcsolatos kísérleti anyag a kristályosodás-zselésedés kérdéskörének hőmérsékletfüggő változásait vizsgálja mikrogravitációs környezetben, ez utóbbi pl. az üvegek kialakulásakor a Földön fellépő gravitációs stressztől mentes hatásokat enged így felmérni.
  •  Új kanadai élettani elemző készülék, amellyel biológiai mintákat lehet vizsgálni, pl. vérmintát, vagy egyes minták sejtszintű összetevőit, a sejtfelszínek molekuláris változásait mérhetik. A videójáték-konzol méretű műszer egészen sokrétű mikrobiológiai és molekuláris biológiai kísérletet tesz majd lehetővé az Űrállomáson, s ezzel elkerülhető, hogy az ott vételezett biológiai mintákat mélyfagyasztva vissza kelljen szállítani a Földre.
  •  Szintén kanadai élettani berendezés vizsgálja az érrendszer egészségét, mivel úgy tűnik, az űrben eltöltött idő felgyorsítja az erek öregedését, s ennek okán az erek egészségi állapotát befolyásoló mikrogravitáció, sugárzás, anyagcsere és hasonló tényezők szerepét elemzi majd a készülék, amelyhez viselhető szenzorok, illetve ultrahangos vizsgálóberendezés is jár.
  •  Az immunrendszert vizsgáló egérkísérletben a B-sejtek, az antitest-termelés lesz fő téma, ezzel olyan elméleteket szeretnének igazolni, amelyek az űrben eltöltött idő immunválaszra kifejtett negatív hatásainak okát magyarázzák. Az egerek egy része még a földi laborban, indítás előtt kap tetanusz-toxint, másik része az ISS-en, és a két csoport közti eltéréseket lehet majd a kísérletekben felmérni. Többek közt az ilyen kísérletek miatt is fontos, hogy a szállítmányt kis idővel az indítást megelőzően kelljen csak bepakolni a hajóba.
  •  Új robotok is kerülnek az Űrállomásra, az Astrobee (űrméh) nevű eszközök három szabadon repülő egységből állnak, amelyeken számos szenzor, önálló vizuális navigációs rendszer és kisebb terhek szállításához szükséges markoló eszköz van. Ez a trió korábbi, kezdetlegesebb SPHERES robotok továbbfejlesztett változata. A robotok az amerikai szegmens teljes területén dolgoznak és az űrhajósok munkáját segítik majd a kisebb feladatokban kiváltva őket, ezzel ők az emberi közreműködést igénylő folyamatokra tudnak majd koncentrálni. A robotok az űrhajósok megfigyelésével is foglalkoznak, s a segítségükkel a robot-ember interakciókat is vizsgálni lehet majd. Az eszközöket a Földről is lehet irányítani, ehhez azonban robotonként 15 Mbps sávszélességű kapcsolatra is szükség van. Az űrméhek csendesen zümmögő belső rotorjaik segítségével repkedik majd körbe az ISS amerikai szegmensét.

 

A hajó április 19-én délelőtt 10-kor érkezik majd meg az Űrállomásra. A Cygnus indítását és majd a befogását is a NASA TV élőben közvetíti. A mai indítás közvetítése 22:15-től él.

És ne feledjük a teherűrhajók szabad szemmel is megfigyelhetőek! Sajnos ennek elengedhetetlen feltétele, hogy legyenek reggeli/esti Nemzetközi Űrállomás átvonulások a tartózkodási helyünk fölött, ami jelen pillanatban nem áll fent. De amikor egybeesik az indítás az átvonulásokkal, remek módon megfigyelhető, sőt fotózható is – erről Nagy Szabolccsal egy hosszabb közös cikk is született még 2017 decemberében!

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

5/5 (1)

Értékelés

About the Author: