2019.05.19.

Hová tűntek a napelemtáblák a Nemzetközi Űrállomásról?

A Nemzetközi Űrállomást megfigyelni még szabad szemmel is egyre divatosabb dolog. Ami teljesen érthető, hiszen a világ lakosságának 99%-a él olyan helyen (szélességi köröket tekintve az egyenlítőtől 60° északra és délre), ahonnan könnyű szerrel megfigyelhető, csak tudnunk kell mikor kell kimerészkednünk a szabad ég alá (nagy segítség ebben a Heavens Above weboldal). Ez annak a földkörüli keringési pályának köszönhető, ami a nemzetközi partnerek számára is elérhetővé teszi az ISS-re történő emberes és felszerelés utánpótlást (főként USA, Oroszország és Japán).

Emiatt viszont minden évben van nagyjából egy hónapnyi periódus napforduló előtt (június előtt, tehát májusban az északi féltekén és december előtt, tehát novemberben a déli féltekén), amikor a Nemzetközi Űrállomást – továbbiakban csak ISS – folyamatosan éri napfény. Leginkább ennek köszönhetik Kanada, az USA északi része, valamint Nagy-Britannia (magyarul az 45-55° északi szélességen élők, kis hazank 47°-on található), hogy májusban egy éjszaka alatt akár 4-5-ször is látható a megvilágított ISS. Ezt az időszakot a NASA csak “High Beta Angle szezonnak“-nak nevezi. Továbbá egy mozaikszót is kreáltak – FISSION (Four/Five International Space Station passes in One Night), ami a 4-5 átvonulás lehetőségére utal.

Ezen a héten május 17-én 18:42 Universal Time (UT)/2;42 PM EDT időpontban például az ISS kilép a Föld árnyékából és legközelebb majd csak május 20-án 17:55 UT/1:55 PM EDT időpontban lép be újból. De a Közép-Ázsiaban élők például egy további érdekességet is megfigyelhetnek majd, ugyanazon átvonulás alkalmával belép a Föld árnyékába, majd ki is lép onnan nemsokkal később.

 

Amit viszont sokan nem tudhatnak az a tény, hogy az ISS-t vagy bármit, ami földkörüli pályán kering intenzív napfény éri és ennek következményei vannak. A különböző rendszerek hűtést igényelnek és ezekre  kifejezetten káros hatással van a folyamatos hő behatás, ami éri őket ebben a periódusban. Normál esetben, az év nagyrészében a keringési idő szignifikáns részét a Föld árnyékában tölti, így a hűtés megoldott.

Szerencsére van megoldás a problémára. Az év nagyrészében a napelemtáblák úgy forognak saját tengelyük körül, hogy folyamatosan a Nap felé nézzenek, ezzel maximalizálva az így termelt napenergia mennyiségét. Ebben a kritikus időszakban viszont olyan szögben fordítják el a napelemtáblákat, hogy azok mesterséges árnyékot hozzanak létre az ISS felületén, ezzel csökkentve a közvetlen napsugárzásnak kitett felületet. Szám szerint kettő napelemtáblát a négyből és ezt amatőrök könnyen megfigyelhetik ISS fotózáskor. A fotókon ugyanis látszik, hoyg nem látszik két napelemtábla, mintha köddé váltak volna. Én magam is Dave Dickinson cikkéből szereztem tudomást erről a jelenségről annak ellenére, hogy idén is és az elmúlt évek során is sikerült lencsevégre kapnom a napelemtáblák furcsa állását. De valahogy sosem merült fel bennem, hogy ennek valamilyen különösebb oka lenne, azt hittem egyszerűen ilyenkor így látjuk és kész. Az alábbi fotóimon könnyedén látható a napelemek hiánya.

 

És akkor lássuk, hogyan állnak a napelemtáblák májusban és mondjuk októberben. Nyilvánvaló, hogy az év nagyrészében mind a négy napelemtábla szinkronban van és egyszerre követik a Napot, szemben a mostani helyzettel.

Dave Dickinson eredeti angol nyelvű cikke itt elérhető, ezen cikk írója pedig rendszeresen fotózza a Nemzetközi Űrállomást, angol nyelvű weboldala pedig itt megtekinthető.

Nagy Szabolcs

4.9/5 (10)

Értékelés

About the Author:

1 hozzászólás