A facebook csoportunkban egyre nagyobb számban jelennek meg mobil telefonnal készült asztrofotók, nyílvánvalóan egyre nagyobb teret hódítanak egyszerű felhaszálhatóságuk miatt. Véleményem szerint nem mindengyik üti meg az „osztható” mércét, ugyanakkor nem is szeretnénk elvenni azonnal azok kedvét, akik most kezdtek el foglalkozni ezzel a hobbival.

Az asztrofotós közösség tapasztaltabb tagjai nem feltétlenül nézik jó szemmel ezt a tendenciát, valahol teljesen érthető okok miatt (általában a képminőség rovására megy a gyengébb minőségű eszközök használata), de tény, hogy manapság mindenki rendelkezik mobil telefonnal, valamint nem mindenki siet egyből bolygó fotózásra kifejlesztett kamerát vásárolni. Bár ez nem jelenti azt, hogy az igényességet fel kellene áldozni!
Továbbá valljuk be őszintén ki nem tartotta még a telefonját a távcső okulárjához, ha más nem kiváncsiságból. Tehát ahelyett hogy harcolnánk a mobilos fotózás ellen, inkább megpróbálunk minél több segítséget nyújtani Nektek, hogy a meglévő eszközökkel a lehető legjobb felvételek készítsétek.
Ettől függetlenül továbbra is a direkt erre a célra kifejlesztett kamerák használatát szorgalmaznánk, persze akinek van anyagi lehetősége rá és úgy érzi nem futó bolondságról van szó, hanem valóban szeretné szabadideje egy részét asztrofotózással tölteni! Ha valaki valóban komolyan szeretné fotózni a Holdat vagy bolygókat, az csak ezzekkel a kamera típusokkal fogja tudni elérni a kívánt minőséget. Tehát a fejlesztés elengedhetetlen, de nem muszáj!

Ebben a macsnetes cikkben ugyan én nyitom a sort a legfrissebb próbálkozásommal, de a továbbiakban a Ti tapasztalataitokat szeretnénk itt megosztani. Tehát akinek van értékelhető fotója, amit mobil telefonnal készített és van kedve pár sorban kifejteni:

• mit hogyan csinált,
• milyen programokat használt a feldolgozáshoz,
• beállítások a telefonon (képernyőmentésekért nagyban hálásak lennénk),
• honnan és milyen tartót használt fotózáshoz (esetleg link ebayre, amazonra vagy ahonnak vásárolta a tartót),
• pontosan milyen felszerelést használt a fotózáshoz (telefon típusa, távcső és állvány típusa).

Továbbá a cikk végén találtok mobil fotózással kapcsolatos kiegészítőket és linkeket, honnan tudjátok őket megrendelni.

Nagy Szabolcs

Jómagam nem vagyok mobilos fotós, de az Magyar Amatőrcsillagászok csoportunk egyik adminisztrátoraként a csoportban kialakult tendenciát látva a pár nappal ezelőtti Hold fotózásom alkalmával úgy gondoltam, teszek egy próbát én is, merő kíváncsiságból. A tervem az volt, hogy a bolygó fotózáshoz használt tapasztalatom alapján kicsit új oldalról próbálom megközelíteni a feladatot. Tehát nem több fotót készítettem, hanem videót (ahogy az egyébként is szokásos komolyabb fotós felszereléssel) és azt majdnem teljesen úgy dolgoztam fel, mint az Zwo ASI224MC bolygós kamerámmal készült videókat. A feldolgozás menetéről készítettem lépésről-lépésre videót,  hátha így könnyebben megy majd nektek is a feldolgozás.
Fontos! megemlítenem, hogy a videót a telefonom (Samsung S8) automatikus beállításokkal készítette, ezért égtek be a megvilágított kráter peremek mag úgy alapvetően az egész bal oldala a felvételnek, ha kicsit sikerült volna lentebb tornászni a fényerőt, az expo időt a videó beállításaiban, a végeredmény a szemnek sokkal tetszetősebb lehetett volna. Aki tudja, mindenképp próbálja meg manuális beálításokkal készíteni a videókat!

A feldolgozás menete röviden

Először „korrigáltam” az eredeti videót, ami ebben az esetben a rázkódást hivatott volt valamelyest kiküszöbölni. Mint említettem nem szoktam mobillal fotózni, így nem rendelkezem adapterrel, aminek a segítségével az okulárhoz tudnám rögzíteni a telefont. Így a kezem által okozott rázkódást valahogy megpróbáltam stabilzálni.

Ezután az Autostakkert 2 programmal átlagoltam a videó képkockáit (sztekkelés vagy stacking), a teljes képkockák (framek) általam előre megadott százalék alapján a legjobb 20%-át átlagolta a program. Majd a Registax 6 programban óvatosan élesítettem a fotón a Wavelet funkciót használva. Ezután Photoshop-ban végeztem az utómunkákat, de gyanítom az ingyenes GIMP is képese ezekre a módosításokra.

Az alábbi fotók a feldolgozás külön fázisában készültek (az É-D égtájaknak megfelelően 180 fokban elforgatva):

Konklúzió

Azt figyelembe véve, hogy egy meglehetősen erősen rázkódó, kézzel odatartott videóról van szó, a fenti eredmények egész jónak mondhatók. El tudom képzelni, hogy ha adapterrel készült volna (nincs rázkódás), valamint a videó manuális beállításokkal készül (alacsonyabb expizíciós idő) és nem 11 másodperc, hanem mondjuk 1 perces hosszú a videó – több képkocka, nagyobb esély, hogy több élesebb képkockánk lesz, nagyobb esély az élesebb végeredményre – akkor lényegesen élethűbb, finomabb részleteket mutató eredményt kapunk.

Senkit sem szeretnék lebeszélni az „egy fotós fényképezésről”, sokan inkább raw formátumban készítenek több fotót és azt átlagolják az Autostakkert vagy Registax programok segítségével. Teljes korongra elképzelhetően jobb módszer, bár nem próbáltam. Viszont akinek nagyobb távcsöve van otthon, azokak bátran ajánlom a nagyobb nagyítás melletti próbálkozást, ahol az általam fent említett módszer jó megoldás lehet szerintem!

Sok sikert és várjuk a Ti beszámolóitokat is!

Heller Lászó

A legtöbb adat a Wikipediáról származik. A Huawei-hez tudok screenshotot is küldeni (mellékelve).

Kelemen Lajos

– A legfontosabb, hogy próbáljanak meg valamilyen megoldással olyan rögzítést összehozni amivel pontosan tudják pozicionálni a mobilt. (Még a legbutább is jó, lásd 1. kép). Az összes mobilos felvételem így készült.)

– Használjanak manuális üzemmódot, a jó expo beállításáért (ahol van)

– Automata üzemmódban (ahol nincs manuális), még mindig lehet „Fényerőt/brightness” állítani a felvételen

– Ha csak egy képet szeretnének készíteni, akkor sorozatkép funkcióval érdemes próbálkozni

– A bátrak ha videót akarnak csinálni, akkor érdemes nem a teljes felbontást használni hanem inkább alacsonyabb felbontásra, de magas fps számra törekedni. (Heller Laci és Nagy Szabolcs is ebben az irányban próbálkozik – szerk.)

– Ha HDR-t tud a mobiljuk, akkor érdemes próbálkozni HDR-es és HDR nélküli felvételle. Ami native HDR-t tud, az 10 bites felvételt eredményez, ami szoftveres HDR-t tud, az csak meggörbézi a képet. Ez utóbbi elsőre szebb eredményt ad a felvételhez, de a feldolgozásnál gondokat okozhat.

– Különböző programokkal lehet állítani az elkészült kép/film részletességét (tömörítését). A Cinema FV-5 tudott ilyet már régen, de 2015-óta nincs frissítve. Talán az Open Camera-t lehet javasolni, mert ingyenes és mivel a camera api2-t támogatja, így ha újabb a mobil, akkor elég sok lényegi beállítást tud (tömörítés, rögzítési formátum, bitráta). (érdemes fentebb elolvasni a használt programokat, leginkább a PIPP-re vonatkozó részt, mert Lajos elég rég fotózott utoljára és azóta megjelent pár új szoftver, amik könnyebbé teszik az életünket – szerk.)

Lajos telefonos fotóit ide kattintás után láthatjátok.

Ruszkai Ákos

Asztrofotózás mobiltelefonnal –  hogy ne csak „gagyi” legyen

Előre szeretném leszögezni, hogy nem tartom magamat a témában felkent orákulumnak, cikkem maximálisan szubjektív véleményeken és tapasztalatokon alapszik, esetleges tévedéseket, rossz beidegződéseket, gyakorlatokat tartalmazhat. Azt sem vitatom, hogy a mobiltelefon kamerája az egyik legkevésbé alkalmas eszköz az asztrofotózáshoz, túl kicsi szenzormérete és az egész összeállítás magas jel-zaj aránya miatt. Azonban – még egyszer hagsúlyozva: SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNYEM alapján – nem szabad senkit se megfosztani attól a lehetőségtől, örömtől, hogy elkészítse élete első asztrofotóját csak azért, mert financiális vagy egyéb lehetőségek miatt híjján van egy bolygókamerának, DSLR fényképezőgépnek! Ne feledjük, ezek is csak részegységei egy „rendes” asztrofotós összeállításnak, ezekhez további eszközök szükségesek (barlow lencsék, fókusznyújtó-redukáló toldatok, laptop stb.)! Mobiltelefon azonban majd’ mindenkinek ott lapul valahol a zsebében.

A fő problémát én inkább abban látom, hogy a legtöbb mobilos asztrofotó – sajnos ki kell mondani – igénytelen. Kézből tartva, egy expós elmosódott képek születnek ami alapvetően nem baj, én is így kezdtem.

A kérdés már csak az, hogy a kép készítője hajlandó-e továbblépni, tanulni, fejlődni, a felszerelését fejleszteni?

Egy jó, elfogadható mobiltelefonnal készült asztrofotó alapja, hogy megértsük – és elfogadjuk – a teljes rendszer hibáit, korlátait. A témában már született egy nagyon jó, átfogó írás, amelyet Kajfis Tamás jegyez (itt olvasható). Kis kiegészítéssel azért élnék: tapasztalatom alapján a mobilos asztrofotózás egyik legnagyobb hátulütője, hogy végletekig érzékeny a hibákra, azokat az elkészült kép minősége hatványozottan visszaadja, megbosszulja, a nyerseket könnyű eltrootani, és egy rossz minőségű nyersanyagból utólag digitálisan sem lehet sokkal többet kihozni. De a precízségre való törekvés később akár még az előnyévé is válhat, tekintve hogy csak akkor fogunk tudni asztrofotós körökben is elfogadható minőségű képeket készíteni, ha folyamatosan fejlesztjük az eszközparkunk, tudásunk!

A mobiltelefon kamerájával való fotózás tulajdonképpen nem más, mint ún. afokális fotózás. A mobiltelefon kamerájának CCD chipjére ugyan azt a képet vetítjük a távcsövünk lencséi és/vagy tükrei és az okulárlencsék segítségével mint ahogy azt vizuális észlelés során szemünk retinájára tennénk. Fontos tehát, hogy (az ésszerűség határain belül maradva persze) a lehető legjobb, vizuális észlelésre használható eszközparkkal rendelkezzünk: jó minőségű, torzítás és csillogásmentes okulárok, mechanika-motor, vizuális színszűrők stb.

Sok múlik a telefonunk képrögzítő képességén is: a nagy gyártók híresek róla, hogy belépő szintű telefonjaik még a mai viszonyokban is leginkább csak elfogadható szelfiket, képeket készítő, zajos, szoftveresen mosott, iszonyatos tömörítést alkalmazó készülékek. Az igazán jó „fotós mobilok” áráért azonban már egy rendes DSLR gépet is lehet venni. Érdemes tehát utánanézni, hogy mit várhatunk a kezünkben tartott eszköztől.

Az optikai tengelyek maximális párhuzamosítása (az okulárlencsék és a kamera viszonyában) nem lehetetlen, de piszok nehéz feladat! Sok múlik azon, hogy milyen telefonadaptert használ az ember. Én sokáig a Scopium kihajthatós Digiscoping adapterét használtam. Sajnos be kellett lássam, hogy ez az eszköz éjszaka közel használhatatlan telefonhoz. Az elv jó, de rettentesen nyeklett-nyaklott, a csavarok szorításánal-lazításánál fél milliméterek is döntöttek, hogy párhuzamosak lettek-e az optikai tengelyek, vagy sem. Ha egyszer beállítottam, akkor ha korrigálni akartam vagy okulárt cserélni, akkor kezdődhetett a móka elölről. A Btc kínálatában (ez itt a reklám helye 🙂 ) van most egy olyan adapter, ami a körkörösen „harap rá” az okulárra, így közel tökéletesen, de legalábbis a célnak megfelelően be lehet állítani a tengelyeket. Nagyon kényelmes még sötétben is használni.

Itt kiemelnék még egy fontos tényezőt, amely egy-egy mobilos fotó esetén ronthatja az optikai tengelyek párhuzamosságát, és ez nem is a telefonban vagy az adapterben keresendő, hanem a gagyi, kínai távcsőben! A mobilos fotók alapvetően a belépő szintű kiscsövekkel szoktak készülni, és a kis távcső megmunkálása is olyan amilyen. Az én okulárkihuzatom pl. kornyad, lötyög, a belső és a külső hüvely átmérője között laza 1mm különbség van, nyeklik-nyaklik lefelé. Nem is kell hozzá különösebben nagy súly, elég egy Planetary II okulár, és annak a súlya már elég is ahhoz, hogy lekókadjon a kihuzat. Ennek a megoldása egy kis házi barkácsolást igényel, hiszen többe kerül egy új, profi kihuzat, mint maga az egész felszerelés.

Tapasztalataim alapján az sem mindegy, hogy milyen kép és/vagy videórögzítő szoftvert használunk a telefonon. A gyári szoftver általában inkább csak szelfizgetésre való, de szinte az összes DSLR funkciót elő lehet csalni akár az Opencamera vagy a Camera FV-5 vagy Cinema FV-5 fotószoftverekkel (utóbbiak fizetősek, de már az ingyenes verzió is közel minden igényt kielégít, amúgy meg a két app 1500 Ft körül mozog összesen).

A kimeneti fájl formátumában a legjobb a raw lenne, azonban a legtöbb mobiltelefon erre nem képes (lássuk be, a tárhely is eléggé limitált).

Mit rögzíthetünk mobiltelefonnal, milyen célpontot válasszunk? Véleményem szerint a Hold és bolygófotózás alapjait egy jó mobiltelefonos összeállítással is el lehet kezdeni.

A Hold és bolygófotók elkészítéséhez nagy segítség Pallagi Zoltán „Bolygófotózás a gyakorlatban” című írása,

melyet itt olvashattok. A cikkben foglalt technikák jó része a telefonos fotózásra is abszolút mértékben átültethető, főleg a videók szoftveres utómunkálata.

A mobiltelefonos asztrofotózás kétség kívül egyik legnagyobb előnye, hogy megtanít az alapokra: az égbolton való tájékozódásra, a távcső kezelésére, felvételek rögzítésére, a pipp-Autostakkert!-Registax kép és videófoldolgozó szoftverszentháromság kezelésére (+Gimp/Photoshop) stb.

Végezetül – ha már a csillagászat népszerűsítése is a cél – egy dologra biztosan jó egy szépen kidolgozott mobilos fotó: hátrányából válik előnyévé, hogy ha igazán jól sikerült a kép, akkor egy mobilos fotó nagyon közel áll ahhoz, amit egy kistávcsőben vizuálisan is lehet látni!

Derült és sötét eget!

 

Snajder Mihály

Okostelefon adapter
(link a termékhez)

ASToctics telefon adapter
(link a termékhez)