Az alig-alig egy hete felbocsátott új-zélandi űr-diszkógömb után újabb még őrültebb ötlet jön: egy amerikai művész egy felfújódó mylar „szobrot” lövet fel orbitális pályára. A műalkotás neve Orbital Reflector lesz, de a helyes fordítása helyett inkább nevezzük Orbitális Őrületnek magyarul…
Trevor Paglen (bár szívem szerint nem említeném a nevét, hiszen minden bizonnyal az az egyetlen célja a projektjének, hogy minél többen emlegessék) elmondása szerint azt szeretné, ha az embereknek okuk volna felnézni az égre. Mintha jelenleg az ég csupa sötét űrből állna, s nem volnának rajta csillagok, bolygók, holdak, nem pillanthatnánk meg meteorokat, vagy épp valamelyik, valós funkciót betöltő űrhajót. Ez lesz az első műalkotás, ami a világűrbe kerül, s semmilyen hadászati, tudományos vagy egyéb funkciója nem lesz. (A művész így igazi vésszé válhat.)

Az Orbitális Őrület egy, a SpaceX által idén tavasszal vagy nyár elején, másodlagos rakományként felbocsátandó 3 egységből álló CubeSat típusú nanoműholdban kerül kb. 575 km magasságú Föld körüli pályára, ahol a nanoműholdból kinyílik és felfújódik, a kész mérete 30,5 méteres lesz. A „szobor” erősen elnyúlt oktaéder lesz, az ezüstszínű mylar felületek biztosítják majd a napfény visszaverődését és az Orbitális Őrület szabadszemes láthatóságát. A tervek alapján mintegy 2 hónapon át marad majd a világűrben, azután a légkörbe visszatérve elég.
Eredetileg egy gömb alakú mylar lufit akart volna a művész fellövetni, azonban amikor összegyűlt a pénz a műalkotásra és felfogadhatott űrhajózásban jártas szakembereket (Global Western nevű cég) , azok tanácsára a gömb alak helyett a repülési szempontból stabilabb és jobb fényvisszaverő felületet biztosító oktaéder mellett döntött.
A hordozó nanoműhold fellövése véletlenül pont arra az időre fog esni, amikor a művésznek a Smithsonian Amerikai Művészeti Múzeumban retrospektív kiállítása is nyílik. (Egyébként a világ számtalan igen neves múzeumában vannak állandó kiállításokon lévő alkotásai az illető úrnak.)

A művész katonaorvos családba született és fiatalságát az amerikai hadsereg különböző állomáshelyein töltötte, így érthető a szigorú, szabályozott világ elleni lázadása, amit a legtöbb ember persze kinő felnőtt korára. Felnőttként ugyan geográfus végzettséget szerzett, de ennek köszönhetően döbbent rá a titkos katonai bázisok és projektek jelentőségére, ami azután a művészi lényét megalapozta. Ezeket a bázisokat fotózta, illetve rákapott a titkos katonai műholdak fotózására is, majd innen merítette az ötletet az Orbital Reflector megvalósításához. Ezen tevékenységei mellett a mesterséges intelligencia is foglalkoztatja, s ennek bevonásával is számos alkotást, előadást készített már.

Az egészben az a legszomorúbb, hogy ezt a „szobrot” egy olyan ember küldi az űrbe, aki maga is aktívan fotózza az éjjeli égboltot.
Hova vezethetnek a hasonló, öncélú, és a világűr, az éjszakai égbolt békéjét elrabló ötletek még?

A művészről és az Orbitális Őrületről bővebben a finanszírozására készült kickstarter kampányoldalon olvashatunk. A műalkotásnak szentelt egy honlap is. Kapcsolódó angol nyelvű cikk ITT olvasható.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)