Bizonyára ti is sokszor tanácstalanok vagytok, amikor vizuális megfigyelőként észlelési tervet készítetek. Jómagam kifejezetten vizuális észleléssel foglalkozom és kezdő amatőrnek tartom magam. Legtöbbször magammal viszem egy-egy barátomat észlelni, ami leginkább abból áll, hogy bemutatom neki az ég csodáit, a szezonálisan látható bolygókat, mélyég objektumokat, amiket ismerek, és amik eszembe jutnak. Mesélek azokról a dolgokról, amiket az okulárban vagy szabad szemmel lát, lerajzolom galaxisunk szerkezetét, megmutatom neki, mit látunk éppen a Tejútból, és mit látnánk fél évvel később vagy korábban. Igyekszem elérni, hogy a pöttyözött, maszatolt fekete ég helyett el tudja magát helyezni ebben hatalmas térben.

Mindig próbálom bővíteni a repertoáromat, de rájöttem, hogy ez nem is annyira könnyű. Leginkább adhoc módon találkozok olyan objektumokkal, amiket még nem figyeltem meg, bár sokat keresgéltem olyan katalógusok után, amik szezonálisan megmondják, hogy az adott hónapban miket érdemes megkeresni. Biztosra veszem, hogy van ilyen, de én nem találtam. Aztán jött az ötlet, hogy például egy NGC katalógus alapján én is ki tudom számolni, milyen mélyég objektumok láthatóak aznap este az égen. Így született az Astroffers nevű program.

A program elsődleges funkciója, hogy a beállított naptári éjszaka és földrajzi koordináták alapján egy listát készítsen a megfigyelhető NGC objektumokról, továbbá azt is megmutassa, melyiket milyen időintervallumban érdemes felkeresni az éjszaka folyamán. Azzal a céllal készítettem, hogy segítsen a számomra eddig ismeretlen objektumok megfigyelésében, de úgy gondolom hasznos lehet mindenkinek észlelési terv készítésekor.

Szűrési beállítások

A szűrési beállításokat az ablak bal oldalán éritek el. Itt tudjátok például kiválasztani, melyik napon mennétek észlelni, illetve milyen földrajzi szélességen és hosszúságon tennétek mindezt. A koordinátákat megadhatjátok kézzel is, de térképen is kiválaszthatjátok a pozíciót. Akár még a műhold réteget is segítségül hívhatjátok, ha nagyon pontosak akartok lenni, vagy használhatjátok az automatikus pozíció meghatározást.

Egy további fontos beállítás a Nap magasságának korlátozása. Bár definíció szerint a csillagászati szürkület akkor ér véget, amikor a Nap -18° alá süllyed, ám sok égitest már a szürkület vége felé is elérhető. Ezért a programban szabályozhatjuk ennek értékét, tehát egyben azt is, hogy mit tekintünk sötét éjszakának. Az általad így beállított magasság maximum fogja meghatározni a programban az „Astro night”-ot.

Az Astroffers figyelembe veszi a Hold magasságát is, és nem ad olyan intervallumra javaslatot, amikor a Hold fent van. Ezt a funkciót ki lehet kapcsolni, ha figyelmen kivül szeretnénk hagyni.

Beállíthatjuk továbbá, hogy milyen magasságot kell legalább elérjenek az objektumok. Ha például egy objektum 3°-os magasságban delel, nem igazán tudjuk érdemben megfigyelni. Ez az érték alapból 20°-ra van állítva, de tetszés szerint szabályozhatjuk.

A műszered fényerejét figyelembe véve beállíthatsz magnitúdó vagy felületi fényesség limitet is. Itt megjegyzem, hogy a felületi fényesség értéket a magnitúdó és az objektumok kiterjedése alapján számolom.

És nem utolsó sorban szűrhetsz típus alapján is. Ha például kifejezetten galaxisokra vadászol, akkor a többit leveheted a találati listából.

A szűrési beállításokat a FILTER gombbal tudjuk nyugtázni.

Összefoglaló az éjszakáról

Az eredmény lista fölött egy kis kártyát találtok, amiben az éjszakáról láthatunk néhány hasznos időpontot. Például a Nap és a Hold nyugvását, kelését. Az asztornómiai éjszaka, illetve a holdtalan asztronómiai éjszaka kezdetét és végét. Bal oldalt a beállított éjszakára vonatkozó Hold-fázis látható, jobb oldalt pedig egy kör alakú grafikon, amely az ég megvilágítottságát ábrázolja déltól (12:00) másnap délig (12:00). A világoskék a nappali fényt jelöli. A sötétkék a szürkületet, a fekete és a szürke pedig a Hold nélküli és Hold által megvilágított asztronómiai éjszakát.

Ez alapján a kis összefoglaló alapján gyorsan megállapíthatjuk, mikor érdemes észlelni menni az általunk kiválasztott éjszakán.

Az eredmény lista

Érdemes néhány szót ejtenem az eredmény listáról. A From és a To oszlopok nem a kelést és a nyugvást jelölik, hanem azt az időszakot, amikor az objektum megfigyelhető. Ez függ az asztronómiai éjszaka hosszától, a Hold-tól, illetve attól a magassági minimumtól is, amit megadtunk. Tőle jobbra a Max / Alt oszlop pedig azt az időpontot jelöli ki, amikor az égitest a legjobban látható, mellékelve annak magasságát abban a pillanatban. A Sum oszlop a megfigyelhetőségi intervallum hosszát mutatja.

A fenti képek alapján az NGC 7078-as objektum 17:46-tól válik megfigyelhetővé, amikor a holdtalan asztronómiai éjszaka elkezdődik. Tehát ilyenkor már rég túl van a beállított 20°-os magasságon. 20:42-kor azonban 20° alá süllyed, így a beállításaink alapján már nem lesz túlságosan látható. Mivel ez idő alatt folyamatosan süllyed, ezért a legjobban pont 17:46-kor figyelhető meg, amikor a Nap -18° alá süllyedt, és beköszöntött az asztronómiai éjszaka.

Ha rákattintunk egy elemre a listában, akkor egy kis felugró ablakban részletesebb információkat is megtekinthetünk. Pl. az égitest kiterjedését, koordinátáit, fényességi adatait, kelési / nyugvási idejét, delelését, stb…

Ami érdekes, az a bal alsó grafikon, amelyen nyomon követhetjük az égitest magasságát déltől másnap délig. Ezen a grafikonon bejelölésre kerül a delelés (Transit), és a legjobb láthatóság (Best visibility). Ezeket az időpontokat a fölötte lévő táblázatból is kiolvashatjuk a hozzájuk tartozó magasság adatokkal. A vízszintes szaggatott vonal az általunk beállított magassági limitet jelöli. A jobb alsó sarokban pedig egy égtérképet láthatunk, amin az égitest látszólagos mozgását figyelhetjük meg. Amennyiben cirkumpoláris objektumról van szó, úgy ez a pálygörbe zárt és soha nem nyugszik a látóhatár alá.

A programról és fejlesztéséről

A program nyílt forráskódú, szabadon felhasználhatja és fejlesztheti bárki. Egy cross-platform fejlesztőeszköz (Electron) teszi lehetővé, hogy minden desktop platformon (Windows, Linux, Mac) elérhető legyen. Egyelőre technikai okokból a Linuxos verziót még nem tudtam kiadni, de hamarosan sor kerül rá.

A Google térképet és a fotókat leszámítva az alkalmazás teljesen offline, így internet nélkül is kiválóan használható. Minden számítás és az adatbázis szűrése is az alkalmazáson belül történik.

Az alkalmazás lényegében egy offline webalkalmazás, ami React-tal készült. Így bárki, aki kellőképp ért a Javascript-hez, bekapcsolódhat a fejlesztésébe.

A jövőben még tervezek bele néhány hasznos funkciót, azonban elsősorban azok véleményére vagyok kíváncsi, akik használják. Várom ötleteiteket, visszajelzéseitek az alábbi linken.

Derűs eget kívánok hozzá!

Hauszknecht Péter