Szeptember 11-re tervezik a japán HTV-8 (Kounotori-8) indítását a Tanegasima Űrközpontból, majd 3 nap múlva, 14-én érkezik meg az ISS-re, magyar idő szerint az indítás még szeptember 10-én késő este, 23:33-ra esik. Ha minden a tervek szerint zajlik (mivel ez a hajó is érzékeny az időjárási viszontagságokra, és a Japán környéki vizek felett jelenleg is vannak trópusi ciklonok-tájfunok), talán a hajnali ISS átvonulások mellett sikerülhet majd a Gólyát is megfigyelni.

A szállítmány talán legérdekesebb részét egy lézerkommunikációs eszköz, és egy, a JAXA és a Ricoh közös fejlesztésében megalkotott, űrben használható kamera jelenti, a kamera 360 fokos képet készít majd, egyetlen felvételen. A berendezés alapját a RICOH THETA*2, kereskedelmi forgalomban kapható kamera jelenti, a feladata pedig a JAXA és a SONY által készített kísérleti, nagytávolságú lézerkommunikációs eszköz (SOLISS – Small Optical Link for International Space Station), illetve az eszköz irányzékáért felelős kéttengelyes „fotófej” megfigyelése lesz. Az eszközt a japán KIBO modulon szerelik majd fel.

A lézerkommunikációs kísérlet célja, hogy mind űreszközök egymás közti, mind pedig az űreszköz és a földi irányítás közti valós idejű, kétirányú kapcsolattartást és adatküldést tesztelje, ezeket majd a későbbi űrmissziók során szeretnék alkalmazni. A SONY által (már jó régen) kifejlesztett optikai lemezes technológia kommunikációs alkalmazása, ha beválik, lehetővé teszi majd a tömeggyártást és így az alacsony árat is. A 360 fokos kamera felvételeit maga az ISS is le tudja küldeni a Földre, de a tesztelendő lézerkommunikációs berendezés közvetlenül is képes lesz rá. A SOLISS, hasonlóan a megfigyelő kamerához, kereskedelemben kapható egységekből épült fel, s a kísérlet célja a technológia kereskedelmi hasznosítása is egyúttal.

A lézer hullámhossza 1550 nanométeres, maga az eszköz 1,2 kg, s a teszteket még a 2019-es költségvetési évben el fogják végezni vele.
Ha beválik az eszköz, nemcsak az űrkutatásban, pl. a holdjárókkal való kommunikációban jelent majd nagy előrelépést, hanem a hétköznapi távközlésben is alkalmazhatóvá válik.
A másik fontos szállítmánya az ISS akkumulátorcsere-sorozatához a következő adag modern lítium-ionos akkumulátor, a HTV egyszerre hat új akkumulátort tud magával vinni.
A fenti „hasznos terheken” túl sejtbiológiai kísérleti eszközt, illetve egy mikrogravitációs környezeti kísérletekhez használandó eszközt is szállít majd, több nanoműhodat, és persze friss élelmiszert.

Az indítás egyetlen gyenge pontja az időjárás lehet, sajnos nem eseménytelen a régió légköre, trópusi ciklonok és tájfun is jár a Csendes-óceán keleti medencéjében, illetve a Kelet-kínai-tengeren, jelen pillanatban még nem biztosak az előrejelzések az indítás ideje-helye szerint, de érdemes számításba venni a lehetőséget, hogy el kell halasztani az indítást. Erre nemcsak akkor van szükség, ha a Tanegasima Űrközpontot közvetlenül érinti valamelyik vihar, hanem akkor is, ha a kommunikációs központot, amely az űreszköz irányításában főszereplő.
Az indítást a NASA TV közvetíteni fogja, természetesen.
Drukkoljunk a kedvező időjárásnak, mivel a Gólya a legnagyobb méretű szállítóhajó, így talán ezt a legkönnyebb megfigyelni is az átvonulásai során, ráadásul szép villanásokat is szokott produkálni.

Az eredeti cikk angolul itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)