A MAVEN a marsi légkört vizsgáló amerikai szonda tudományos feladatainak ellátásához az eddigi 6200 – 150 km-es magasságú ellipszispályát alacsonyabbra veszi, a távolabbi pontját 4500 km-re csökkenti. A kisebb távolsággal a korábbi 4,5 órás keringési idő 3,5-re csökken majd.
Erre a lépésre ahhoz van szüksége a szondának, hogy a jövőre induló, szintén a NASA kezelésében lévő Mars2020 roverrel majd jó kommunikációs kapcsolatot tarthasson, annak átjátszóállomásaként.
A szükséges pályamanővert apránként teszi meg a szonda, mintegy 2,5 hónap alatt, s ennek idején a marsi légkörbe is kissé mélyebben, 125km magasságig merül majd bele. Pont (az egyébként igen ritka) légkör segítségével fékeződik annyit, hogy az új pályához optimális sebességet elérje. A fékezőmanőverhez első alkalommal a szonda irányítórakétái segítségét veszik igénybe, a földi irányítóközpont parancsa alapján a szonda nagyon óvatosan ereszkedik a közelpontja idején lejjebb a marsi felső légkörbe, majd lépésről lépésre picit mindig lassul, s közelebb kerül a bolygóhoz. 360 keringésre lesz szükség ahhoz, hogy a kellő fékezőhatást elérjék. Ez a módszer ugyan elég időigényes, ám igen kevés üzemanyag felhasználásával jár, így a hosszú élettartamhoz alapvető fontosságú. A módszert már használták a szonda egyes tudományos mérései során is, így az irányítók tapasztaltak is e manőverek terén. Ezen „merülések” során derült fény arra is, hogy miként hat a napszél a felső légkörre s miként segíti elő annak szökését, valamin ezek során találtak rá a Mars eddig ismeretlen proton-eredetű sarki fényeire is, illetve a légkörben elégő meteorok hatásait is felmérték.

Lelassulta után a 4500 x 150 km magasságú ellipszist fogja tartani, ez, bár nem drasztikusan lesz közelebb a Marshoz, a rádiókommunikáció szempontjából mégis nagy előnyt jelent, javulnak a vételi körülmények azzal, hogy 1000 km-rel közelebb lehet a felszínhez (hasonlóan ahhoz, ahogy az otthoni wifi-s routerünkhöz közelebb mi is jobb minőségben tudjuk használni annak jelét).
A szonda az eddigi tudományos tevékenysége során a marsi légkörrel kapcsolatos ismereteinket bővítette, legfőképpen azt tudhattuk meg a segítségével, hogy miként szökik a vörös bolygó légköre a világűrbe. E méréseit is tovább folytatja majd, azokban a periódusokban, amikor épp nem a roverrel fog kommunikálni, s annak rádióüzeneteit továbbítani a Földre. A rövidebb keringési idő a roverrel való beszélgetéseinek gyakoriságát is növeli, így egy földi nap során a korábbi 5,3 keringés helyett 6,8 keringésre lesz képes a bolygó körül, s így többször fog majd a rover felett is átrepülni.
A MAVEN működését eredetileg 2 évre tervezték, immáron negyedik éve dolgozik kiváló állapotban, az üzemanyagát optimálisan felhasználva 2030-ig maradhat majd szolgálatban. A szonda eddig is folytatott időnként kommunikációs átjátszó munkát a nagy érzékenységű rádiójának köszönhetően (a Curiosity rover adatait közvetítette), ezt a jövőben még hatékonyabban és hosszabb időn át végezheti majd.

Korábbi cikkeink a MAVEN elősegítette felfedezésekről:
– a légkör szökéséről
– a különös sarki fényről
– a meteorok hatásáról
– magukról a meteorokról

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)