2018.12.01.

Kínai holdjáró indul hamarosan, célterület a Kármán kráter

Miközben a nyugati világban megünnepeltük a Nemzetközi Űrállomás létezésének 20-ik évfordulóját, nap mint nap csodáljuk a SpaceX észvesztően gyors fejlődését és ambíciózus terveit, valamint a Boeinggal folytatott versengését, hogy ismét embert tudjon küldeni az Egyesült Államok az űrbe és egyben az űrállomás fedélzetére, addig a kínaiak csendben haladnak a saját űrprogramjukkal, melynek következő mérföldköve egy újabb holdjáró küldetés, ezúttal némi magyar vonatkozással.

Meglepően kevés visszhangot kap sajnos a kínaiak által hamarosan indítandó Csang’o (Chang’e) 4 névre keresztelt holdjáró küldetés terve, ezért tűnhet úgy, hogy a semmiből “robban” be a köztudatba a küldetés híre. A dolgok jelen állása szerint december 7-én indul a Kínai Űrügynökség Csang’o 4 névre keresztelt leszállóegysége, ami visz magával egy holdjárót. De nem ez az első alkalom, hogy hasonló küldetésre vállalkoznak, majdnem kereken öt évvel ezelőtt 2013 december 1-én indították útnak a Hosszú Menetelés 3B rakétát rakterében a Csang’o 3 leszállóegységgel és a Jáde Nyúl (Yutu) holdjáróval, ami 13 nappal később sikeresen landolt a Mare Imbrium (Esők tengere) területén.

A küldetés során készült nagyszerű felvételek itt1 és itt2 elérhetőek, hálás köszönet Emily Lakdawalla-nak, ugyanis az ő közbenjárásának  eredménye, hogy ma bárki számára hozzáférhetőek ezek a fotók.

De kanyarodjunk vissza a jelen események sodrához, ugyanis jövő pénteken indul a Csang’o 4 (ha magyar lenne, tuti Csángó 4 lenne a neve). Ha már a nevekkel foglalkozunk, Csang’o a kínai Hold istennő után kapta nevét, a Csüecsiao jelentése pedig “Szarkák hídja”.

A még 2018 májusában indított és azóta holdkörüli pályán keringő Csüecsiao (Queqiao) műhold volt a küldetés első lépése, ugyanis a Csang’o 4 a Hold túloldalán landol nem is akár hol, a Von Kármán holdkráter déli részén. A Csüecsiao szerepe pedig ezért fontos, közvetítőként képes lesz továbbítani a Csang’o 4 adatait a Föld felé. A 180 km átmérőjű kráter Kármán Tódor magyar származású fizikus matematikusról kapta nevét, akit a világ a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismer.

 

A Von Kármán kráter a déli pólus környékén, az Atiken medencében található, mely az alábbi képen látható nagy kiterjedésű sötétes terület a Hold déli részén, átmérője nagyjából 2500 km. A tervezett leszállás helye a téglalappal jelölt terület.

Mi más mutatná jobban a küldetés fontosságát mint maga a tény, hogy ez lesz az első landolás a Hold túloldalán, első alkalommal küld az emberiség holdjárót a Hold általunk szabad szemmel nem látható területére. Ugyan amerikai űrhajósok megkerülték a Holdat az Apollo küldetések során és látták a Hold túloldalát, de leszállni még senkinek sem sikerült még ember nélküli küldetéssel sem.

Az eddigi Csang’o küldetések:

  • 2007-ben a Csang’o 1 holdkörüli pályára állt és feltérképezte a holdfelszínt, majd miután elvégezte a rábíztott feladatot, 2009-ben a terveknek megfelelően a Holdba csapódott
  •  2010-ben a Csang’o 2 szintén holdkörüli pályára állt, majd dolga végeztével pályamódosítást hajtottak végre, elrepült egy aszteroida mellett majd a mélyűrt kezdte tanulmányozni
  • 2013-ban a Yutu, azaz a Jáde Nyúl az első kínai holdjáró, mely sikerrel landolt a Holdon
  • 2014-ben útnak indult a Csang’o 5-TI, mely megkerülte a Holdat és egy esetleges kőzet mintavételt, pontosabban annak a Földre való visszajuttatását szimulálták

A Csang’o 4 visz magával német, holland, szaudi és svéd tudományos műszereket, ezek hasonlóak a Csang’o 3 esetében használt műszerekhez. Lesz rajta több féle kamera, holdpor elemző, elektromos mező elemző, plazma és mágneses tér megfigyelő csomag, szeizmográf. Továbbá a bioszféra kísérlet keretében visz növényi magokat (megpróbálnak csíráztatni burgonyát, valamint egy a káposztával és a mustárral rokonságban álló Arabidopsis névű virágos nyövényt), levegőt és tápanyagot a növények fejlődéséhez, sőt még selyemhernyó tojásokat is.

Az angol nyelvű eredeti cikkben van még néhány extra információ, de a célom inkább a figyelem felkeltése volt ezzel az írással. Ha sikeresen útnak indul, a nagyobb hírportálok is biztosan bővebben beszámolnak majd az eseményről és annak részleteiről.
Sajnos nem lesz élő közvetítés, a kínaiak valahogy nem érzik ennek fontosságát egyelőre.

Nagy Szabolcs

 

4.5/5 (2)

Értékelés

About the Author: