Egy Budapesti tetőtérről….

Erdei József

Hidegfront átvonulása után mentem ki holdazni (szimultánra való felhívás okán), nagyon tiszta ég és ramaty nyugodtság fogadott. Mivel a felhívás a hold peremnél látható célpontokra szólt, sok jóra nem számítottam, ami be is jött. De ha már kint vagyok, miért ne próbálnám meg! A Regnault, Stokes kráter párost gondoltam célpontnak. Közel félórai küzdelem után végre sikerült beazonosítani őket, amelyhez nagy segítség volt a Pythagoras viszonylag nagyméretű krátere. Ebbe a félórába összes lehetséges szűrő és okli kombinációt kipróbáltam, hogy a folyamatosan hullámzó hold peremen valami élvezhető képet tudjak szemeim elé varázsolni. Nem igazán sikerült, a kráterek csak ritkán mutattak részletet, annyi biztos, hogy megnyúltak. Belsejük fényes, a Regnault kráter aljra vetett árnyéka cikk-cakkos. A Stokes kisebb és a belső árnyék kifli alakú. Mivel a nyugodtság az erősödő széllel arányosan romlott, így a további küzdelem feladására kényszerített. Érdekes, hogy az ország másik pontján szintén erős széllel küzdő kollega kiváló nyugodtságról írt.

2018-10-24 19:10 UT- 22:05UT,
200/1000 Newton, 300x, ND 0,96 szűrő,
S:5-7, T:5