Hála a magasságosnak egyre többen próbálkoztok hobbi szinten a Nemzetközi Űrállomás (azaz ISS) fotózással, aminek én személy szerint rettentően örülök. Néhányan tudhatjátok, mennyire szenvedélyesen próbálom fotografikus úton megörökíteni az ISS átvonulásokat, amikor az időjárás és a saját szabadidőm csak engedi.

Nagyon érdekes és rettentő sok türelmet, kitartást igénylő hobbi ez és sokan szerintem tudatában sincsenek azzal, hogy a birtokukban lévő csillagászati felszerelés (távcső és kamera) alkalmas az űrállomás megörökítésére. Én bolygófotózásra alkalmas úgynevezett planetáris kamerát használok a feladatra, ami a 250/1200-as távcsövemmel együtt ideális kombinációnak tűnik.

 

Viszont ha van kéznél egy teljesen átlagos tükörreflexes kamera (a továbbiakban csak dslr), már azzal is igen jól elcsíphetjük az ISS-t. A kezdetek kezdetén, amikor még nem birtokoltam planetáris kamerát, a már meglévő Canon 600D dslr kamerámat próbáltam használni a célra. Persze az első kérdés az volt, videó vagy fotó és ha fotó, akkor jpeg vagy raw formátum?

Mivel ez egy crop frame kamera, a tudása limitáltabb a nagytestvérekhez képest. Ez leginkább abban mutatkozik meg, amikor a nagy méretű, tömörítetlen képfájlokat a memóriakártyára kell kiolvasnia. Itt sajnos elvérzik ez a fajta kameratípus, ugyanis sorozatfelvételre állítva nagyjából 10 kép után lelassul a sorozatfelvétel intenzitása, vár míg egy képkockát ki tudjon írni a kártyára és csak ekkor készíti a következőt.
Ezzel szemben videó módban képes 25 fps-re, magyarul másodpercenként 25 képkockát készít, melyek minősége sajnos közel sincs a raw fotókéhoz, viszont nagyságrendekkel több képkockát vagyunk képesek így készíteni, ergo nagyobb az esély egy-egy élesebb képkocka megörökítésére.

Véleményem szerint a bolygózásra használt planetáris kamerák erőfölénye óriasi a dslr-ekkel szemben, ha ISS vagy bolygófotózásra kerül a sor, így az összehasonlítás nem éppen a fair play jegyében zajlik ebben a cikkben, ez most itt be kell valljam.

Amiért viszont ezeket a sorokat leírtam az a szemléltetés. Abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy mindkét technológiával készítettem fotót és ezeken szeretném bemutatni egyrészt, hogy egy dslr-el is lehet értékelhető ISS fotót készíteni, továbbá miért éri meg akár belépőszintű Zwo ASI kamerába beinvesztálni (annak ellenére, hogy az alábbi felvétel egy ASI 224 MC színes kamerával készült, az eredmény valamelyest megegyezik a ASI 120 MC képességeivel).

 

Fotózás

Az apropót pedig a péntek esti (november 29.) ISS átvonulás adta. Nem volt a legkedvezőbb, nagyjából fölém érve be is lépett a Föld árnyékába, de annyira hosszú ideje folyamatosan felhős az ég London fölött, hogy muszáj voltam kitelepülni! Viszont a nagy sietségben a nap elején nem tettem fel a célra használt laptopot tölteni és az átvonulás előtt fél órával vettem észre, hogy 0%-on volt a töltöttsége. Esélyem sem volt akár 20%-ig is feltölteni ennyire rövid idő alatt, de a felszerelés már kint várt, emiatt úgy döntöttem a dslr-em használom a célra kivételesen, hogy nem menjen kárba a már befektetett energia.

 

 

Videózni nem akartam, így maradt a távkioldóval készített raw fotózás a fent említett korlátok ellenére. Íme a legjobb nyers fotó és annak kicsit feldolgozott, majd nagyított változata. Az fotók méretét nem változtattam meg, így jött ki a fényképezőből. Egyedül a feldolgozott fotót másoltam az eredetire a harmadik felvételen, mert nagyítva és körbevágva több részletet látni rajta.

 

Több szempontból sem korrekt az összehasonlítás, ugyanis a következőkben bemutatásra kerülő felvétel, amit planetáris kamerával rögzítettem egy igen jó átvonulás során készült, míg a tegnap esti egy a megvilágítottság szempontjából kevésbbé kedvező alkalmával. De a cikk célja inkább megmutatni, gyakorlásképpen ha nincs más, egy dslr is alkalmas a feladatra, valamint hogy mennyivel komolyabb potenciált lehet kihozni az erre a célra kifejlesztett kamerával.

Ugyanakkor amikor én kezdtem, egy az fenti dslr-el készült felvételhez hasonlóval nagyon is beértem volna indításképp!

 

 

A felvételekhez használt eszközök:

Skywatcher 250/1200 dobson rendszerű távcső
Zwo ASI 224 MC színes kamera / Canon 600D dslr kamera
TeleVue 2.5x powermate (fókusznyújtó)
Távkioldó

Kamera beállítások a dslr kamerával készült felvételek esetében:

Expo idő: 1/1250
ISO: 800

Kamera beállítások a planetáris kamerával készült felvételek esetében:

Expo idő: 0.777ms
Gain (ISO): 210

Fontos, hogy 1200mm fókusztávolság nagyon kevés dslr fotózáshoz, a fenti fotó egy 2.5x fókusznyújtóval készült 3000mm fókusztávolságon és még így is elég kis méretű lett az űrállomás. Egy 3x vagy 4x powermate lencse már talán többet részletet hozna elő véleményem szerint, de ne feledjük kevesebb fénnyel tudunk gazdálkodni, emiatt az ISO-t szerintem ekkor érdemes lesz talán 1600-ra feltornászni.

Sok szerencsét és derült eget!

Nagy Szabolcs