A NASA finanszírozású, s az Arizonai Egyetem által működtetett Catalina Sky Survey feladata a földközeli aszteroidák felfedezése, s az arizonai Tucson közeli Santa Catalina hegyeiben felépített teleszkópokkal végzi a munkáját. A három távcső (1,5m, 1m, 0,7m) segítségével számtalan kis aszteroidát s bő 300 üstököst is felfedezett már a csapat, s nem ez az első kis aszteroidája, amelyet néhány órával a légkörbe érkezés előtt lát meg a Catalina Sky Survey. Többek közt ők bukkantak 2008-ban az első ilyen égi kavicsra is, a 2008 TC3 nevet kapott 4 méteres aszteroida kb. 20 órával a megpillantását követően Szudán felett ért a légkörbe s ott darabjaira robbanva apró töredékei a sivatagban landoltak, ezeket hamarosan meg is találták a helyi szakemberek s a meteorit azóta az Almahata Sitta nevet viseli.

Szombaton, június 2-án a fényessége alapján kb. 2 méteres átmérőjűre becsült aprócska aszteroida már a Föld felé tartott s csak igen rövid pályaszakaszán láthatták, így ezúttal nem tudtak pontos légköri beérkezési helyszínt mondani a kutatók, Dél-Afrikától Pápua-Új Guineáig terjedő sávra várták a találkozást. Az égboltfotókon csupán rövidke sávokként látszott a gyorsan mozgó égitest.

A 2018 LA nevet kapott aszteroidácska nyomát először még akkor rögzítették a Catalina műszerei, amikor a Hold pályájának távolságában járt, s az adatokat az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően azonnal továbbították a massachusettesi Minor Planet Center (Kisbolygó Központ) munkatársainak további elemzésre. Az itteni szakemberek rögtön felvették a kapcsolatot a NASA JPL földközeli kisbolygókat kutató központjával is, ők megerősítették, hogy a kavics a Föld felé igyekszik, és kiküldték az automata értesítéseket a többi kisbolygó-megfigyelő részére. Mivel a felfedezett aszteroidácska igen kicsiny, ártalmatlan méretű volt, további riasztásra nem volt szükség.
A NASA Bolygóvédelmi Központjának munkatársa jelezte, hogy ez a mérettartomány jóval alatta van a riasztáshoz szükségesnek, s annál is kisebb, mint amire a rendszerek működését kalibrálták, viszont a felfedezés ilyenkor mindig jó gyakorlatot jelent a tudományos közösség számára. Az ATLAS nevű Hawaii aszteroidakutató központ még épp időben kapta az értesítést ahhoz, hogy a saját rendszerükkel is lekövessék a kisbolygócskát, s ennek segítségével pontosították a várt légkörbe érkezés helyét Dél-Afrika környezetére.
Ezt követően az Atomcsend Egyezmény betartását ellenőrző, a légköri robbanásokat detektáló infrahang-rendszer észlelte is Botswana légterében az aszteroida felrobbanását.

Az aszteroidácska nagy sebességgel, 17.000 km/h-val lépett a légkörbe, s az előrejelzett területen, Botswana felett számtalan szemtanú látta a szombat kora esti égbolton (magyar idő szerint 18:44-kor) nagy fényerővel felvillanó tűzgömböt is. Egy dél-afrikai északi határán lévő farm automata biztonsági kamerája felvételén is megjelent a légkörben felizzó tűzgömb.

A hasonló, igen aprócska és ezért veszélyt nem jelentő aszteroidák felfedezése egyrészt kihívás a műszereknek és éles gyakorlat az ezeket üzemeltető projektek számára, másrészt a 2008 TC3-hoz hasonlóan lehetőséget biztosítanak az adatok a meteoritokat kutató szakemberek számára az ilyen felfedezések a felszínt elérő esetleges meteoritdarabok felkutatására is s azok tudományos vizsgálatára.

Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)