2018.07.05.

Fantasztikus részletek a Dawn űrszonda legközelebb készült képein

A Dawn űrszonda működését eredetileg tavaly nyárig tervezték, azonban az irányító csapat döntése alapján mindaddig folytathatja a munkát a szonda, míg az üzemanyaga kitart, erre az idei év közepét várták. A szonda meghosszabbított tudományos munkájának utolsó lépése volt a a júniusi manőver, amelynek során június 6-án került a Ceres felszínéhez minden eddiginél közelebbi, mintegy 35 km közelpontú pályára. Ez a korábbi keringési magasság-minimumnál tízszer közelebb volt a felszínhez!
A közeli pályán az űrszonda nagyobb mennyiségű üzemanyagot használ, de, mivel a meghosszabbított működés épp az üzemanyagnak volt köszönhető, a több elhasznált hidrazin a lehető legjobb tudományos célt szolgálja. Bár már tavaly, a küldetés meghosszabbításakor modellezték, hogy várhatóan meddig tart ki az üzemanyag, e számításban is van bizonytalansági tényező. A szonda fellövése (11 évvel ezelőtt) óta eltelt minden egyes hajtóműmanőver időtartamát ezredmásodperces pontossággal tudjuk, azonban ennek ellenére sincs arról pontos adat, hogy e manőverek során mennyit használt el a fellövéskor beletankolt kb. 45 liter üzemanyagból – a júniusi közelítést megelőzően kb. 7 literre becsülték a meglévő mennyiséget. Az utolsó mozzanatait kb. 0,8 l elérésekor hajthatja végre a szonda, ez a mennyiség az a határ, amelyet átlépve már nem lesz elegendő a nyomás ahhoz, hogy a hajtóművekhez jusson az üzemanyag. A szonda eredeti üzemidejét 9 évre tervezték, szeptemberben a 11. évet tölti be majd.

A különösen alacsony pályának köszönhetően a Ceres felszínének olyan drámai részletei kerültek az azóta készült több ezer fotóra, amiről a tudósok csak álmodozhattak korábban. A törpebolygó sötét és világos alakzatai közti topográfiai összefüggések derültek ki, így a híressé vált Occator-kráter közepén a „Cerealia Facula” nevű fehér, nátrium-karbonát (háziasszonyok számára mosószódaként lehet ismerős) lerakódásairól, amelynek eredetéről és kialakulásáról is magyarázat születhet. Valószínűleg hamarosan kiderülhet, hogy a nátrium-karbonát a felszín alatt, de annak közelében lévő vizes oldatból, vagy mélyebb talajrétegekben rejlő, sókat tartalmazó oldatokból repedések, törések mentén szivárgott-e a felszínre
A felvételek mellett a szonda méréseket is végzett, gammasugár- ás neutrondetektorával, a látható- és infravörös spektrométerével, ezek adatai alapján a Ceres felszínét borító anyagokról sokkal jobb felbontású képet kapnak majd a kutatók az adatelemzéseket követően.

A Dawn szonda első felvételei a Cereshez közeledve ugyanerről a területről születtek, s akkor derült ki a világ számára a kráterben lévő, akkor még ismeretlen összetételű ragyogóan fehér folt létezése, amely lenyűgözte mind a kutatókat, mind az érdeklődőket. A program zárásaként ugyanezzel a régióval ismerkedhettünk meg jóval közelebbről, a 92 km átmérőjű és 4 km mély Occator-kráter méltó keretbe foglalja a szonda Ceres körüli munkáját.

A szonda feltehetően szeptemberben fogy ki végleg a felhasználható üzemanyagból (kisebb eséllyel már augusztusban, esetleg akár októberig is kitarthat), a mostani pályán folytatja addig is a méréseit. A munkája legvégén olyan stabil pályára áll a Ceres körül, ahonnan nem tud becsapódni a törpebolygóba, így annak esetleges beszennyeződését elkerülik. A jelenlegi alacsony pályán néhány hétre szabott a számítások alapján a működése.

A Dawn legfrissebb felvételeit itt lehet végigböngészni.
Az eredeti cikk angolul itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author:

1 hozzászólás

  1. […] is megakadályozza, így a szonda fedélzeti áramellátása is megszűnt. (Nyári cikkünk néhány […]