2018.09.10.

Élménybeszámoló – Timelapse okostelefonnal

Régóta követem Misi tevékenységét, mert a mobiltelefonos fotózása nem mindennapi dolog az asztrofotózás terén. Az ember mindig a lehető legjobbat akarja elérni, így vagyunk kódolva, mindezt pedig azzal, amink éppen van. Misinek egy Huawei p10 okostelefonja van és egy elég komoly távcsöve. Mindig ámulok és bármulok, mikor posztolja a képeit. Az élménybeszámolóban ő is utal rá, de ugye “a mobiltelefon nem asztrofotózásra van”, hallhatjuk sokszor. Ehhez képest azt gondolom nem csak számomra érdekes és remek képeket készít vele az alább olvasható élménybeszámoló írója. Na de nem rólam szól ez a cikk, olvassuk az ezúttal egy Tejutas timelapse videó készítését Misitől:

“Kleinwalsertal, 2018. 09.04-05. 21:46-00:27.

„Csodás egem van!”- gondoltam én, érdemes lenne kihasználni. A teleszkópom már a kertben várt, pár órája tettem ki hűlni. Amint belenéztem, a Szaturnuszra állva rögtön szembetűnő volt, hogy ez most olyan ég, amit az elmúlt másfél évben eddig kétszer tapasztaltam. Telefonommal egy ideje próbálom igazolni, hogy a mai telefonok képességei már megdönthetik a „telefon az telefonálásra való”- dogmát, amihez néhány tapasztaltabb , idősebb fotós még mindig ragaszkodik. „Asztrofotózásra nem való telefon, felejtsük már el!”-hallom ezt is gyakran. Ilyenkor eszembe jut, hogy amikor dslr géppel készült képet látok, odaírhatnánk-e kommentbe, hogy az nem asztrofotózásra való? Hiszen mikor feltalálták, nem arra fejlesztették ki, leginkább átalakítás után alkalmas asztrofotózásra, miután lecserélték benne a színszűrőt. Ezután sem összevethetőek a képességei pl. egy hűtött CCD kameráéval. Lényeg a lényegben, hogy a telefon ugyanúgy alkalmas asztrofotózásra, mint bármelyik másik eszköz, de nyilván megvannak a maga korlátai, ami miatt minőségben alulmúlja a fényképezőgépeket (pl. kis szenzor méret, automata zajcsökkentés,nem lehet kivenni a színszűrőt, de legalábbis elég bajosan, stb.). Ami kell nekünk, az a hosszú expozíció és az ISO érték növelése, e két dolgot pedig már a középkategóriás telefonok egy része tudja, a felsőkategóriásokban pedig teljesen általános dolog a manuális/professzionális beállítás mód, az önkioldó úgyszintén. Egy kis állványt használok a Huawei P10 telefonhoz, a mellékelt képen látható, hogy a telefon adaptert egy szelfibotra rögzítem, azt pedig erre a kis állványra, így minden irányba nagyon gyorsan, egyszerűen lehet forgatni és dönteni a telefont, bármilyen terepviszonyok között. Ha a helyzet megkívánja, még magasítani is lehet a teleszkópos szelfibot kihúzásával, akkor azonban az egész kicsit ingatagabbá válik. A timelapsehez 280 képet készítettem 30 másodperces záridővel. Valójában nem terveztem a mennyiséget, de sokkal tovább nem is kattogtathattam volna, mert a kis applikáció, amit használok, maximum 300 kép összefűzésére alkalmas. Amint azt tudjuk, hogy a szemnek kellemes legyen egy videó, legalább 20 kép kell másodpercenként. Így lett a 280 fotóból egy 14 másodperces felvétel. Az egésznek számomra az ad plusz különlegességet, hogy mivel még nem rendelkezem olyan eszközzel (de már útban van felém, postára adta egy kedves ismerősöm), amivel hosszú záridővel expozíciósorozatot lehet indítani a telefonon, így mind a 280 alkalommal nekem kellett megnyomni a virtuális exponáló gombot a kijelzőn, ügyelve arra, hogy ne lökjem meg kicsit sem a telefont. Bármilyen óvatos is vagyok, 2 másodperc késleltetőt adtam a képekre, hogy biztosan bemozdulás mentes felvételek szülessenek. A gomb nyomkodása között fennmaradó 20-25 másodpercekben az időt a 2 méterrel odébb lévő teleszkópommal töltöttem, amivel a Szaturnuszt, később a Marsot figyeltem meg ezen a kristálytiszta éjszakán. Mikor hallottam, hogy vége a fél perces expónak, gyorsan odaléptem a telefonhoz és indítottam új képet, kalandos volt… 😀 Ha azt vesszük, hogy vannak, akik az okuláron át fotóznak telefonnal mélyég objektumokat meg üstökösöket (fura emberek ezek), akkor ez a kis rohangászva készült tejutas timelapse (van erre amúgy magyar szó?) már igazán semmiség… Technikai adatok: Huawei P10 telefon, a monokróm kamerát használtam, ISO 1000 érzékenységre állítva, 30 másodperces záriővel, manuális fókusszal. A kamera f/2,2 fényerejű , Leica gyártmányú. A képeket Gif maker editor pro névre hallgató Androidos applikációval fűztem össze egy Gif file-ba. Azt megnyitva, enyhe kontrasztosítás után mentettem el videóként. Derült eget kívánok mindenkinek!”

 

Nézzük a végeredményt:

 

Köszönöm szépen Snajder Mihálynak, hogy elkészítette a fenti beszámolót és megosztotta velünk.

 

HZs

5/5 (5)

Értékelés

About the Author: