2018.06.28.

Egy 200/800-as Lacerta Carbon asztrográf

Sziasztok!
Ebben az írásomban szeretnék nektek egy 200/800-as Lacerta carbon tubust bemutatni.

A távcsövet 2017 decemberében vásároltam meg. Mivel karácsony környékén a nagyobb forgalom miatt hirtelen nem volt készleten, akkor pár napot kellett rá várnom, de szerencsésen megérkezett.

A távcső, amit igazából hívjunk inkább asztrográfnak, 200 mm átmérőjű, 800 mm fókusztávolságú, tehát egy fényerős, f4-es rendszer. A fő- és a segédtükre is SkyWatcher gyártmányú.

A tubus oldala viszont német gyártmányú szénszálas-kompozit (carbon). Érdekessége, hogy más carboncsövektől eltérően nem azonos átmérőjű a teljes hosszában, hanem a két vége kicsit vastagabb a megnövelt stabilitás érdekében. Külsőre ez egyébként nem is tűnik fel, csak ha a tubusgyűrűben tolnánk arrébb a csövet, akkor éreznénk, hogy „valami” megfogja.

Az összeszerelését Ausztriában végezték, ahogy azt a fókuszírozó alatt lévő matrica is igazolja.

A fókuszírozóból is a legjobbat kapjuk. A nagy teherbírású 8 csapágyas, fogasléces Lacerta Octo60-as került fel a cső elejére. CenterLock-os megoldással van ellátva, azaz a belehelyezett okulároldali kiegészítőket körkörösen fogja be, sokkal stabilabban, mint egy oldalról szorító 2 csavaros (hagyományos) megoldás, ráadásul a szimmetrikusság miatt nem is tolja el a behelyezett eszközt egyik irányba sem. Sajnos ez egy 2 csavaros megoldásnál előfordul, és így hiába jusztíroztunk be, ha végül nem abba a síkba kerül a fényérzékelő eszköz.

A kihuzat 1:10-es átétellel szerelt, igazán könnyű a Bahtinov-maszkkal élességet állítani vele. Az alján találunk egy rögzítőcsavart is. Összesen 24mm-t tudunk kitekerni rajta. Ez elsőre talán kevésnek hangzik, de az összes otthon lévő eszközömmel, SkyWatcher F4-es korrektorral, ASI-kamerával, okulárokkal kipróbálva mindegyikkel volt élességem, Barlow-lencsékkel is.

A képen talán látszik a mozgó és az állórész közötti szürke szivacs. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kihuzat felőli oldalról ne jusson be szórt fény a rendszerbe. Ugyanilyen anyag van az oldalfallal érintkező felületen is.

A cső belsejében teljes mattítást kapunk. Nem csak velúr fólia került bele, hanem minden egyes csavart gondosan lefestettek matt fekete festékkel.

Egy különbség azért így is van a boltihoz képest, amiért nem tudok nektek az eredeti segédtükörről beszámolni. Már a vásárlás során Éder Ivántól vettem egy erősített segédtükör-tartót, és már ezzel beszerelve érkezett meg hozzám. Nagyon stabilan áll a helyén, teljesen meg vagyok vele elégedve. Az eredetihez hasonlóan ennek is mattított a széle.

Az erősített segédtükör-tartóval együtt 7,8 kg a tömege, melyet EQ6-os mechanikák gond nélkül elbírnak, de szerintem HEQ-5 alatt sincs vele gond. A fehér szín egyébként nyáron, nappal nagyon előnyös, nem melegszik fel szinte érinthetetlen forróságúra a cső.

Egy dolog zavart a tubusban: mivel nem csak a tükrök SW-gyártmányúak, hanem a hátsó tükörtartó is, ezért az előző távcsövemhez hasonlóan itt is beszűrődik a fény hátulról, körben a tükör felfogató két pereme között. Talán itt a főtükör környékén is lehetett volna kezdeni valamit a kósza fénysugarakkal. Én egyelőre egy szivacsdarabot vágtam ki és illesztettem a hézagba. De vigyázni kell, hogy a tükör hátsó felületét azért hagyjuk szabadon, mert így könnyebben lehűl.

Két, elengedhetetlen kiegészítőt is vettem az asztrográfhoz. Az egyik a fentebbi képen látható deLuxe hordtáska, melyben biztonságosan tudom szállítani, a másik pedig egy tépőzáras TS harmatsapka, mely könnyen felhelyezhető, és a párásodás ellen véd.

Tesztképként az IC 405-ről készült, kb 10%-os belső kivágású fotót tudom mutatni. Pár képet összestackeltem, így azért valamennyire zajos még, de a lényeg látszódik: pontszerű, kerek csillagok, egymással 90 fokot bezáró határozott, de nem túl vastag diffrakciós tüskék, és becsillanásoktól mentes kép. A fényes csillag körül azért még van valamennyi haló, de ezt tudjuk be az SW tükör minőségének. Jó hír, hogy a főtükör pereme is mattítva van, így azért a zavaró 3 ágú becsillanás, amit a karmok okoznak, az nem látszódik.

Összességében szólva, egy igényesen összerakott asztrográfhoz juthattam, melyet gondos kezek alakítottak át, hogy még jobban teljesíthessen az ég alatt. Még egyszer kiemelném a szinte nulla hőtágulású carbon csövet, a nagyon erős kihuzatot, és a belső mattítást, mindezt elfogadható tömeg mellett. Kényelmesen szállítható, igazán könnyen kezelhető a Lacerta 200/800-as asztrográfja.

Az írás nem jöhetett volna létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatása nélkül, ugyanis a  Nemzeti Tehetség Program eszköztámogatásából tudtam megvásárolni ezt az eszközt.

 

 

 

 

Szűcs Matyi

 

 

About the Author: