2018.08.28.

Különös aktivitás szolárminimum idején – két szenzációs fotó

Különös, egyben nagyon izgalmas történetről szeretnék nektek beszámolni. De mielőtt belekezdenék, egy témába vágó anekdotával nyitnék, melynek személyes kötődése és a történet szempontjából sajátos relevanciája is van.

Nos akik ismernek, tudják/ismerik a Nemzetközi Űrállomás avagy az ISS-hez való erőteljes kovalens kötődésem. Van nekem egy internetes jó barátom a Stephen Ramsden kiváló napfotós és kiemelkedő amatőrcsillagász, aki egész sokág aktív tagja volt a világ amatőrcsillagász közösségének. Két olyan történetről is tudok, amikor Christopher Go valamint Damian Peach jelezték felé, hogy a mindenki által ismert APOD-on hamisított fotó került beválasztásra. Ezek közül személyesen egyhez én is kötődöm, a Julian Wessel féle ISS Szaturnusz előtti átvonulás csalása után a saját Gran Canarián készült felvételem bejárta a világot. Igaz a felvételem a használt 90/1250-es makszutov kis méretéből adódóan nem volt olyan szép mézes-mázas, mint a hamisítvány de ez már csak így működik a műdolgokkal…  mindig meglep, hogy sokak számára a valóság mennyire  unalmas. No de ez egy másik cikk témája lehetne, Stephen Ramsden pedig mindjárt kapcsolódik a történetünkhöz.

Nos két napja Bajmóczy György írt egy üzenetet, melyben már egy viszonylag alapos oknyomozás eredményét szerette volna velem közölni és egyben a véleményem kikérni róla. Ugyanis ő maga is épp ezt a napfoltcsoportot fotózta, szolárminimum lévén nem vagyunk manapság elkényeztetve látnivalókkal a Nap felszínét illetően, legalábbis nem a szokásos Baader szűrőn keresztül. Elkezdte összegyűjteni az  internetről az aznapi fotókat az érintett területről és akkor vette észre, hogy a két fotós munkája közt óriási az egyezőség.
Thierry Legault – az egyik legelismertebb ISS fotós szerencsére nem csak az ISS-ben leli örömét. Napok óta az épp említett AR2720 napfoltcsoportot fotózta C-14 EdgeHD tubusával és Basler kamerájával. Véletlen egybeesése, hogy pont pár napja jelöltem be ismerősnek, visszejelölt így épp láttam a kérdéses fotót az idővonalán.
Valamint aki rendszeres látogatója az asztrofoto.hu oldalnak, az láthatta Xcsabesz azaz Csabai István fotóját az AR2720 napfoltcsoportról amihez egy C-14 tubust használt ASI290MM kamerával felszerelve. Ebben nincs is semmi különös azon kívül, hogy kiváló fotó. A történet ott válik érdekessé, amikor Gyuri készített egy animációt az általuk készített két felvételből. Nos amikor megnéztem, egyszerre lettem lelkes és éreztem egyre kínosabbnak a helyzetet. Ugyanis az egyezőség olyan mértékben látható, hogy az emberben akaratlanul is felmerül az a bizonyos kérdés.

Istvánt már ismerem egy ideje, rettentő módon érti amit csinál, elég a fotóit megnézni az asztrofoto.hu oldalon (Xcsabesz név alatt). Aki ismeri a munkásságát és lelkiismeretes hozzá állását, az nehezen tudja elképzelni, hogy bármiféle hamisítás állna a háttérben. Itt hadd jegyezzem meg, nem volt gyanúsítás, nem volt vádaskodás senki részéről, Gyuri nagyon intelligensen körbejárta a témát és én is próbáltam nem tolakodó módon megközelíteni Istvánt a kérdéssel. Persze az is felmerült bennem egy pillanat erejéig, mi van ha Thierry tett rossz fát a tűzre 😉 De a nyílvános facebook oldalán bárki láthatja, hogy a 25-i fotója egy a napok óta készülő sorozatból, amiket manapság készít. Tehát a gyanú árnyéka sem vetődik rá, hogy plagizált volna.

István nagyon rendes és segítőkész volt, azonnal küldött sztekkelt werk fotókat, feldolgozás közbeni képernyőmentést, log fájlt így legnagyobb megkönnyebbülésemre István részéről is elszállt minden gyanú lehetősége, ha egyátalán volt olyan.

Felszerelés: C-14, EQ6 állvány, ASI 290MM kamera, Pro planet 642 szűrő, astro solar folia 3,8
Továbbá a nyersek és a logfile tartalma ielérhető:

Na jó de akkor mi a helyzet a fotókkal? Nos a nagy helyzet az, hogy két asztrofotós két különböző országból szinte percre pontosan ugyanakkor fotózta az AR2720 napfoltcsoportot. Én azonnal továbbítottam a felvételt Stephen Ramsdennek, ilyenkor mindig jól jön egy szakértői vélemény. Nos ő percekkel később írta, hogy ez egy és ugyanaz a fotó… amitől akkor még kínosabban érezem magam, a várt válasz helyett jött a hideg zuhany. Persze azóta kiderült, hogy csak ugyanakkor lett fotózva majdnem megegyező felszereléssel. Tehát a részletek alapos ismeretének hiányában ő is simán rávágta, hogy ugyanaz a fotó!

Annak az esélye, hogy hasonló eset megtörténjen elég csekély valljuk be őszintén, de mint láthatjuk nem lehetetlen. Talán azért van pár konklúzió, amit mindenképp érdemes levonnunk a történetből és elgondolkodnunk a történteken.

1. Mint mindenki előtt ismeretes, a csalás az asztrofotós társadalmat sem kíméli, sajnos köztünk is vannak olyanok, akik más tollával ékeskednek, nem szégyellik mások kemény munkájának gyümölcsét saját maguk learatni. Hogy elkerüljük a csalásos eseteket a legjobb módszer, ha nyitva tartjuk a szemünket. Bajmóczy Gyuri az ég egy adta világon semmi rosszat nem tett és semmi rosszat nem feltételezett senkiről. Ez a fajta egészséges kiváncsiság hajt minket, szeretjük észrevenni az összefüggéseket, hasonlóságokat, a megegyező ismétlődő mintákat, ez is része a hobbinknak. Így ő semmi mást nem tett, minthogy felhívta egy anomáliára mások figyelmét. A történet fotós szereplői lehettek volna mások és lehet épp leleplezett volna plágium vádjával valakit. Ha jobban belegondolunk ez mindegyikünk célja, a tiszta értékekkel rendelkező, fair play-ben hívő fotósok iránti tiszteletből igenis ki kell mondani, ha valami nem kerek és vállalni kell a felelősséget a mondandónkért. Persze az egy másik kérdés, hogy egy kellemetlen dolgot is legalább száz féle képpen lehet közölni valakivel. (Visszakanyarodva a fenti ISS-es APOD példára, Julian Wessel egy teljesen más időpontban készült űrállomás észlelés képkockáinak legjobbját egyszerűen rámásolta a Szaturnusz fotójára tizenegyszer. De nem merült fel benne, hogy a világ azért elég nagy hely és lesz néhány ember, aki csinált már hasonló projektet és talán azonnal kiszúr pár hibát majd rajta. Például, hogy a légkör miatt nem lehet mind a tizenegy ISS képkocka ugyanolyan tiszta és éles – ilyen hibát csak az csinál, aki hamisít. De a srác erre nem gondolt és ez csak egy a sok apró kis hibából, amit vétett és ami végül a vesztét okozta. De legfőképp nem tudta bemutatni ország-világnak az eredeti felvételét… no comment!)

2. Ha Gyuri nem ír nekem, majd nem írok Istvánnak, lehet soha nem derült volna fény erre a szenzációs tudatalatti „közös munkára”.

Stephen Ramsent pedig célirányosan azért említettem meg, ugyanis sajnos ő húzta hosszútávon a rövidebbet, mert ki merte nyitni a száját – hozzáteszem jogosan. Mindkét fake APOD esetében vehemensen állt bele a témába, mivel azt már megelőzte egy ismert fotósokból álló kupaktanács, melyen midnen apró hibát, részletet, csalásra utaló nyomot ízekre szedtek és már fel is volt állítva a „cyber guillotine”, melyben elnyeri méltó büntetését a csaló. De mint minden más hobbiban, ide is beeszi magát a hétköznapok idiótasága és nem egy elismert fotós ment szembe Stephennel és a megdönthetetlen bizonyítékokkal. Csak mert személyes kötődése volt az illetőhöz vagy ellenszenve Stephen felé, így egyszerűen oldalt választott magának. Ennek az lett a vége, hogy Stephen joggal kiábrándult az amatőr életből és teljesen elfordult magától a közösségtől. A csillagászattól szerencsére nem, továbbra is járja az iskolákat és aktívan előadásokat tart szerte Amerikában, aktívan kiveszi a szerepét, de érezhetően megcsömört a társaság egy jelentős hányadától.

Én pedig megértem. A fotósoktól, ha csillagászok, tudósok ugyan nem is vagyunk, de egyfajta objektivítást elvárna az ember. Hogy igenis tények, adatok, bizonyítékok alapján ítélkezzünk, nem hit és meggyőződés, esetleg szimpátia alapján. Ne értsetek félre nem egyszerű a téma, saját bőrömön tapasztaltam meg most. A nem fotós józan eszem, az érzéseim azt mondatták velem az kizárt, az egyszerűen lehetetlen, hogy István felhasználta volna Thierry képét és agyban foggal-körömmel ellenkeztem a gondolat ellen. Viszont másik oldalról ott volt egy animáció, ami kb. 95%-ban a csalás tényét látszott alátámasztani. Szerencsére a résztvevők és azok egymás felé tanúsított alázatos viselkedése még a súrlódások kialakulását is megelőzte és amíg nem 100%-os bizonysággal tudunk valamiről véleményt mondani, addig érdemes ezt a kölcsönös tiszteletet fenntartani.
Nem tudom ki milyen konklúziót von le a történetből…. tény és való egyedi sztori, én még hasonlót sem hallottam.
(Írtam Thierry Legaultnak, de ha búlvárosan akarnám zárni soraim azt mondanám megkeresésünkre eddig még nem reagált. )

Nagy Szabolcs

About the Author: