Május 6-án kipakoltam a 127/1500-as makszutov tubusomat és az esélytelenek nyugalmával nekiálltam fotózni, miután a 250-es dobsonnal rendre nem jött össze még hasonló eredmény sem (még olyan sem mint a fenti fotó). Már az élőkép is kecsegtett némi jóval, bizakodásra adott okot de azért még túl korainak éreztem az örömöt. Íme az egyik nyers videó egy részlete:

 

Az alábbiakban gyorsan végigfutnék a feldolgozáson képekkel illusztrálva. Az feldolgozás menete a következő gondolatsorra épül:

• megpróbáltam sorozatban minél több 90 másodperces videót készíteni az este folyamán (10 darab készült végül), ezeket szeretnénk majd összegyúrni egy végsősoron élesebb fotóvá
• ezeket egyesével fel kellett dolgozni, követni a szokásos feldolgozási sorrendet
• ha minden jól ment, akkor 10 darab feldolgozott képet kapunk feldolgozás után (feldolgozás menete: átlagolás Autostakkert 3-ben, élesítés Registax 6-ban, derotálás WinJupos-al, utómunka Photoshopban)
• ezeket a WinJupos nevű programban derotáljuk – ahogy fordul a bolygó, egyrésze eltűnik egy része pedig előtűnik, de mi azokra a részekre szeretnénk leginkább öszpontosítani, melyek mind a 10 feldolgozott képen láthatóak
• így növelni lehet a végleges fotónk részletgazdagságát, ha a nyersanyag is elég élesre sikerült természetesen (rossz, életlen videókból derotálással sem lesz éles fotónk!)

 

1. lépés – nyers videók feldolgozása Autostakkert 3-al

A videókat az Autostakkert 3 programmal szoktam átlagolni azaz sztekkelni, (a macsnet weboldal Eszköz-tár menüjében lévő Linkgyűjteményben Bolygófotózás témakör alatt találtok linket a program letöltéséhez).
Tehát klikk az 1.Open gombra bal felül, megkeresem a videókat és megnyitom. Ezután kiválasztom a Planet (bolygó) opciót, bepipálom a Dynamic Background négyzetet. Alatta a Quality Estimator részen a légkörnek megfelelő számot választom (2 legjobb – 8 legrosszabb).
Ha ez megvan, akkor klikk az 2.Analyze gombra.

(Autostakkert használatáról ebben a videóban röviden – 3:05-től)

Ha elvégezte az elemzést a program, akkor kapok egy görbét. Ez nagyjából megmutatja, milyen minőségű a videónk. Meg kell adjam a bal oldali ablak jobb felső részén látható zöld és rózsaszín területen, hány darab képkockát (framet) vagy hány százalékát tartsa meg a program és sztekkelje (átlagolja). Továbbá a jobb oldali ablakban illesztésipontokat kell ráhelyezem a bolygókorongra. Az illesztésipontok méretét az AP Size kiírás alatti le/fel nyilakkal állítom. Damian Peachtől lestem a képen látható illesztésipontok elrendezést, nem vitatkozom egyelőre vele.

Ha végzett az átlagolással, akkor egy külön mappában találjuk a három kategóriát (10%, 20% és 30% átlagolása). Ilyenkor mindig az általa vélt legjobb képkockák általunk megadott százalékát átlagolja a program. Ha a zöld négyzetek alatt található Sharpened négyzetet is bepipáltuk a művelet előtt, akkor külön készít egy durván élesített verziót. Ez azért hasznos, mert ebből nagyjából látjuk jó lett-e az átlagolás avagy sem.

2. lépés – Registax 6

Ha ez megvan, akkor a Registaxban a Wavelet funkcióval élesítettem az átlagolt képeket. Miután behúztam a képeket, magától a Waveletre vált. A baloldali csúszkákkal az élességet állítok, jobb oldalon az RGB Align-al az esetlegesen szétcsúszott színcsatornákat helyezi a megfelelő pozícióba, az RGB Balance-al pedig a színegyensúlyt állítja általában a megfelelőre, de nem mindig működik a dolog (90%-ban igen). Ha elégedett vagyok, kattintás a Do All gombra majd a mellette lévő Save image gombra. Nekem így nézett ki előtte/utána.

Jó tanács, bal alul ha kattintunk a Save Scheme gombra, akkor később ugyanezeket a jól bevált módosításokat újból elő lehet hívni a Load Scheme gombra kattintva. Plusz ha több képünk van (mint az én esetemben 10 darab), csak behúzzuk a következőt a programba és magától elvégzi ezeket a fenti beállításokat. Őrült mód felgyorsítható így a feldolgozás menete….

3. lépés – WinJupos

Az élesített fotókat rendezzük egy mappába az egyszerűbb munkafolyamat végett. Ehhez un. Measurement fájlokat kell készíteni. Célszerű a videókat úgy készíteni, hogy a Fire Capture (rögzítő program) beállításokban a WinJupos kompatibilitás be legyen pipálva, ugyanis így nem kell nekünk manuálisan megadni az észlelési adatokat (pontos időpont, dátum). Ez alapján tudja majd elvégezni a pontos derotálást és ha ezek az értékek pontatlanok, a végeredmény garantált kudarc. Ha nem tettük meg a kompatibilitást sebaj, manuálisan is be lehet vinni ezeket az adatokat.
Kezdésnek kiválasztom a megfelelő objektumot a fenti menüsorból (Program – Celesial body – Jupiter).

Ezután szintén fenti menüsorból Recording – Image measurement….

Aztán Open file vagy F7 billentyű és megkeresem az első fotót. Én behúzás után ezt láttam, az időpont jónak tűnik a Ganümédesz helyzete alapján, de nincs pontosan ráigazítva a fehér kör a képre. Ilyenkor érdemes megnyomni az F11-et. Az esetek döntő többségében korrekt módon ráhelyezi a fehér körvonalat, de tapasztalat alapján érdemes 3-4 számmal kisebbre venni (a kör méretét a Page Up-Page Down gombokkal állítjuk).

Rövid videó útmutató a WinJupos használatáról ide kattintás után. Kis utmutató a kezelőgombokról:

• fehér kör mérete – pageUp/PageDown
• fehér kör pozíciója jobbra/balra/le/fel nyilak
• fehér kör forgatása N és P gombokkal

A fotóról készült measurement fájlokból ezután kb. 3 perc alatt kész a felvétel.

Természetesen a holdakkal nem tud mit kezdeni, ezért néz ki úgy ahogy. A bejegyzés tetején látható végeredményhez kiválasztottam azt a fotót, amelyiken leginkább a derotálás utáni fázis látható és azt a holdra koncentrálva külön kidolgaztam, majd a két fotót (külön Jupiter és külön hold) egy képpé gyúrtam. Próbáltam a valóságot visszaadni.
Örök szabály, hogy épp átvonulóban lévő hold vagy holdárnyékos Jupiter felvételeket nem szabad derotálni, merő időpocséklás!

 

Végezetül pedig egy animáció a képkockákból. Ki kellett vegyek egy framet, így csak 9 lépésben forog a Jupiter.

Mint tudjátok páran nagyon szeretem magasztalni a makszutov tubusokat, egyszerűen igénytelen jószágok, nincs jusztír csak használat és penge éles kép központi kitakarás ide vagy oda. Na nem írom le a 250-es dobsont, amit pár napja láttam vele nagyon tetszett, az ISS-t ezzel tudom igazán jól fotózni és a Hold is biztos részletesebb lesz rajta keresztül készült fotókon. De amire egy a kis mini-bolygógyilkos képes, azt innentől senki nem vonhatja kétsége.

Továbbá mindenkit, aki kisebb felszereléssel dolgozik csak bíztatni tudok, érdemes kimenni és igenis érdemes próbálkozni a bolygófotózással. Néha ügyes feldolgozással ellensúlyozni lehet valamennyire a felszerelésbeli hiányosságokat!

A képek elkészítéséhez az alábbi felszerelést használtam:
Skywatcher 127/1500 makszutov tubus
Skywatcher Allview állvány
Zwo ASI224MC
TeleVue 2.5x powermate
Zwo ADC

 

Az ASI kamera beállításai pedig a következők voltak:
FireCapture v2.5 Settings
————————————
Camera=ZWO ASI224MC
Filter=RGB
Profile=Jupiter
Diameter=44.73″
Magnitude=-2.51
CMI=315.7° CMII=287.3° CMIII=151.3° (during mid of capture)
FocalLength=2900mm
Resolution=0.27″
Filename=2018-05-06-2346_0-RGB.ser
Date=060518
Start=234515.481
Mid=234600.485
End=234645.490
Start(UT)=234515.481
Mid(UT)=234600.485
End(UT)=234645.490
Duration=90.009s
Date_format=ddMMyy
Time_format=HHmmss
LT=UT
Frames captured=11490
File type=SER
Binning=no
ROI=688×480
ROI(Offset)=128×32
FPS (avg.)=127
Shutter=2.186ms
Gain=464 (77%)
Brightness=1
WBlue=95
AutoExposure=off
WRed=52
Gamma=50
AutoHisto=75 (off)
USBTraffic=100
HardwareBin=off
HighSpeed=off
SoftwareGain=10 (off)
Histogramm(min)=0
Histogramm(max)=196
Histogramm=76%
Noise(avg.deviation)=n/a
Limit=90 Seconds
Sensor temperature=24.9 °C

 

Nagy Szabolcs