Bolygatás avagy dithering. De mi is ez valójában? Erre a kérdésre keressük a választ ebben a cikkben.

Az asztrofotózás terén állandó harcban állunk a nem kívánt képi zajokkal. Több nyers kép stack-elésével a zajok csökkenthetők, de sávosodást, kockásodást nem tudjuk elkerülni. Ebben segít a bolygatás.

Akkor beszélünk bolygatásról az asztrofotózásban, mikor az érzékelőnket elmozdítjuk egy kicsit a témánkhoz, vagy a témánkat az érzékelőnkhöz képest, kinek melyik megfogalmazás tetszik jobban. Más szavakkal: elmozdítjuk a kameránkat a távcsővel együtt, hogy a kép egy kicsit arrébb kerüljön az érzékelőnkön.

A hot és cold pixelek így minden nyers képünkön máshol lesznek, melyeket stackelésnél könnyedén el tudunk tüntetni, valamint jobb jel/zaj viszony értéket kapunk.

A népszerű MGEN is tud bolygatni és expót vezérelni, sőt összebeszél az APT-vel, így az APT az expók között megvárja míg az MGEN bolygat.

A fenti animált képen jól látszik a bolygatás mértéke, iránya.

A alábbi képen pedig a bolygatás hiánya miatt kialakult sávosodást láthatjuk. (Szabó István felvétele)

J.A.