A vénuszi légkör életre utaló molekuláin felbuzdulva a Rocket Lab nevű magán űrcég szeretne 2023-ban kis költségvetésű szondát küldeni a belső szomszédunkhoz, amely helyszínen vizsgálhatná a feltételezett életjeleket, legalábbis az alapító-cégvezető Peter Beck így nyilatkozott az AFP hírügynökségnek. (Akinek ismerős a név, nem véletlen, ez a cég is részt vett az indokolatlan égi fényszennyezésben egy „űr-diszkógömb” felbocsátásával, erről korábbi cikkünk itt), szerencsére a gömbje a tervezettnél jóval halványabb volt, és a tervezett 9 helyett csak 2 hónapon át volt a világűrben.)
A kis cég az elmúlt évtizedben Föld körüli pályára állított számos műholdat, s ennek köszönhetően álmodoznak bolygóközi küldetésről is, az álmodozást pedig a vénuszi élet lehetőségének a híre csak tovább fokozta. Beck szerint a Vénusz izgalmasabb a Marsnál: „Míg a Marson a múltbéli élet nyomait lehet keresni, addig a Vénuszon esetleges jelenkori élet jeleit.”

Bár a Marsra számos űrszonda most is úton van az eddigiek után, a Vénusz kevésbé vonzó célpont. Ennek persze több oka is van, leginkább a rendkívüli körülmények, amelyeket nem volna baj, ha legalább pár hétig túlélne egy űrszonda leszálló egysége. A szeptember 14-i bejelentés a foszfinról és annak a kutatók által a Vénusz felhőiben lehetséges élethez köthető eredetéről azonban felforrósította a kedélyeket a Vénusz-pártiak körében. Belső szomszédunk felszínére leszálló szondát, illetve a körülményeket túlélni képes eszközt jelenleg is többen terveznek, köztük a NASA is, de egyelőre nincs konkrét Vénusz-szonda sehol sem besorolva az indulásra várakozó űreszközök közé. Jelenleg a japán Akacuki szonda (az ő felvétele a nyitókép) kering a Vénusz körül, rajta kívül nincs konkrétan a Vénuszt vizsgáló eszköz, bár több más célú szonda is rá-rápillant a belső szomszédunkra út közben, vagy épp hintamanőverhez használja a bolygót.

Peter Beck már évek óta gondolkodott egy Vénusz-szondában, amelyet teljesen magánfinanszírozással lehetne a belső szomszédhoz juttatni. Egy doktorandusz segítségével kiszámolták, hogy a Rocket Lab saját fejlesztésű Photon nevű szondája megfelelően átalakítható és kb. 30 millió dollárból eljuthatna a Vénuszhoz. A Photon egy olyan, rugalmasan átalakítható alap platform, amelyre számtalan, a különböző igényeknek megfelelő műszert lehet ráépíteni, és létezik alacsony Föld körüli pályára szánt, illetve bolygóközi pályára szánt változatban is.

A 30 millió dolláros költség nevetségesen alacsony a nagy űrcégek küldetéseinek milliárdos költségéhez képest, s emellett még az indításig hátra lévő időben is sokkal rugalmasabb a Rocket Lab terve: évtizedek helyett hónapokban lehetne számolni.
A konkrét ötlet a következő: 160 nap alatt jutna az alig 30 centis és 37 kilós eszköz a Vénuszhoz, a megérkezéskor a Photon egy kisebb, 3 kilós szondát indítana a Vénusz légkörébe, az pedig zuhanás közben végezne méréseket, miközben másodpercenként 11 kilométerrel zuhan a felszín felé. Így az eszköz 270-300 másodpercen át tudna mérni, mielőtt megsemmisülne a légkörben.
Persze tudni kell előre, hogy mit akarnak mérni, milyen molekulát keressen a szonda, és problémának tűnik a miniatürizálás is. A 3 kilós légköri szonda megvalósítását sokan lehetetlennek tartják. Mindenesetre a Rocket Lab már felbérelte Sara Seager planetológust, az MIT csillagászát a tervezési munkálatokban való közreműködésre.

Beck a NASA-nak is felajánlaná a segítséget, mivel a NASA 2026 előtt nem tervez a Vénuszhoz semmilyen űrjárművet sem, azonban például a holdi küldetések közt már most is van egy szerződése a Rocket Lab-bel, a magáncég egy mikroműholdat juttat majd Hold körüli pályára 10 millió dolláros díjazásért.

A hírről a Phys.org számolt be.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)