A Nemzetközi Űrállomás (vagy ISS) fotózása szerencsére egyre inkább „megfertőzi” az asztrofotós társadalom egy részét, egyre több fotó kering az interneten, amit amatőrök készítettek teljesen átlagos hétköznapi felszereléssel. Nem csoda, aki kicsit jobban belegondol, 3-6 fős állandó legénységgel a fedélzetén immár 20 éve kering a fejünk fölött, nemrég meg is ünnepeltük ezt a jeles évfordulót.

Jómagam pár éve űzöm a hobbit és már régóta izgatta a fantáziámat, vajon az Űrállomásnál kisebb méretű objektumokat is lencse, akarom mondani tükörvégre lehet-e kapni vajon egy az enyémhez hasonló 250-es dobson típusú newton távcsővel. Az Űrállomást évek óta fotózom, ami most egy ilyen kihívásnál rettentő jól jött.
Tavaly decemberben a Cygnus OA-8 sorszámot viselő teherűrhajó, miután sikeresen csatlakozott az Űrállomáshoz és elvégezte a rábízott feladatot, lecsatlakozás után még kb. 1 hétig alacsony földkörüli pályán maradt egyéb kísérletek elvégzése céljából. Az időjárás is kedvezően alakult, így a négy hajótípus közül az elsőt sikeresen megörökítettem. Minden kamerabeállítás maradt azon az értéken, amivel az előtte nemsokkal áthaladó ISS-t fotóztam, egyedül a gain-t ( aki kamerával fotóz, annak ISO néven lehet ismerős) állítottam nagyobb érzékenységre. A szám tátva maradt, amikor a képkockákat utólag visszanézve a sok használhatatlan kép között találtam egyet, amin a napelemtáblái abszolút kétséget kizáróan azonosíthatóak voltak. Úgymond ez volt a puding próbája, mivel mint utólag kiderült a teherhajók vizuális magnitudója általában +3 és 0.0 között mozog (de tapasztalatom alapján leginkább +1 körül szokott lenni), tudtam a többi teherűrhajóra is jó lehetek ezzel a felszerelés összeállítással.
A Cygnus mérete: 6.3m x 3.07m

Ezen felbuzdulva, most hogy már tudtam nagyjából milyen kamerabeállítással kell dolgozzak, csak türelmesen ki kellett várjam, hogy a jövőben legyenek teherhajó átvonulások. Ehhez szükséges pár szerencsés körülmény egyidejű együttállása:

• Először is legyen az ISS-re történő teherhajó indítás vagy az ISS-ről való leválás környékén fényes reggeli vagy esti átvonulás, hogy egyátalán lehessen fotózni.
• Ha vannak is átvonulások ezek elég magasan kell történjenek, mivel minél magasabban jár az ISS, annál közelebb van az észlelőhöz, hasonlóan mintha repülőket néznénk az égbolton. Tehát minél közelebb van hozzám, annál több részletet látni a felvételeken.
• Továbbá az időjárás is kedvezően kell alakuljon, magyarul kell a tiszta égbolt az átvonulás idejére.
• Érdemes továbbá ismerni a weboldalakat, ahol tájékozódni lehet mikor bukkan fel az adott teherhajó, milyen csillagépeken vonul keresztül, mennyivel az ISS előtt/után, milyen magasan látszik majd és nagyjából milyen lesz a fényessége.
• Ha ezeket az akadályokat sikeresen vettük, még mindig ott van a saját magunk által elkövethető hibázás lehetősége, egy félrenézett kamera beállítás, egy le nem nyomott felvétel gomb, pontatlan párhuzamosítás, pontatlan követés stb…

Aztán idén áprilisban jött egy kedvező Progressz MSz-07 (68P) sorszámot viselő teherűrhajó átvonulás és a négy használatban lévő űrhajó-típus felét ekkora sikerült megörökíteni. Talán emiatt elszántabb is lettem, minél többet sikerült megörökítenem közülük, annál jobban motivált a saját magam elé állított „kihívás” teljesítése.
A Progressz mérete: 7.23m x 2.72m

Aztán a többször is elhalasztott, de végül szeptemberben sikeresen útnak indított Fehér Gólya, a japán HTV-7 Kounotori jött következőnek a sorban, az időjárás épphogy megkegyelmezett végül és adott egyetlen egy alkalmat a fotózásra. A dolog pikantériája, hogy sikerült az ISS-hez való kapcsolódás után is készíteni róluk egy fotót, nem csak szólóban repülés alatt.
A HTV mérete: 9m x 4.4m

A legnehezebbnek a Dragon bizonyult. Egyszer már próbálkoztam vele monokróm kamerával fekete-fehérben kb. 2 éve, de a várt eredmény akkor elmaradt sajnos. A CRS-16 küldetés, ami a nevéből adódóan a SpaceX magáncég 16. sikeres küldetése a Nemzetközi Űrállomásra most decemberben repült és szerencsére a fentebb említett tényezők közül mindenikkel szerencsém volt.
A Dragon mérete: 6.1m x 3.7m

Ritka érdeklődési kör ez, de aki szereti a fősodortól kissé eltérő kihívásokat, azoknak bátran merem ajánlani az alacsony földkörüli pályán keringő ember alkotta űrjárművek fotózását. Nem tagadom, nehéz és sok türelmet igénylő kihívás ez, de nem nehezebb mint bolygókat vagy a mélyűr objektumait fotózni. Legalább annyi kitartást, elhivatottságot és hobbi iránti szeretetet, tiszteletet kíván mint az asztrofotózás bármely másik ága.

Őszintén szólva akit kicsit is elvarázsol az előttünk álló, meglehetősen bíztató eredményekkel kecsegtető űrutazás forradalma, annak tudom ajánlani ezt a mellékágat. Ugyanis nemsokára újból embert lesz képes az űrbe juttatni az Amerikai Egyesült Államok, ráadásul egyből két jelölt is szeretné elérni ezt a célt. Valamint még izgalmasabb projektnek ígérkezik a Big Falcon Rocket, vagyis azóta Starship névre átkeresztelt SpaceX űrhajó terve. Nagyon szeretnék róla fotót készíteni már az elejétől kezdve, az első példányokról amik kijutnak sikeresen a világűrbe.

Így egy kicsit jómagam is részese lehetek majd a technológiai fejlődésnek, amit én bátran merek űrforradalomnak hívni, ami remélhetőleg új lehetőségeket nyit majd meg az emberiség előtt. Csak reméljük nem lesz addigra túl késő…..