2018.12.11.

Vizes eredetű a Bennu aszteroida

A NASA OSIRIS-REx űrszondája alig egy hete érkezett meg a Bennu kisbolygóhoz, ám máris izgalmas adatokat kaptunk tőle. Az irányítócsapat már a nyár vége óta tartó közelítési időszakban az apró égitest felé fordította a szonda spektrométereit, s a mérésekből arra lehet következtetni, hogy a felszínen hidroxil-molekulákat rejtenek a kőzetek.
A csapat úgy véli, a hidroxilokat a kisbolygó agyagos ásványok formájában tartalmazza, és mivel maga az égitest túlzottan apró ahhoz, hogy valaha is folyékony víz lehetett volna rajta, feltehetően ez még attól, a jóval nagyobb ős-aszteroidától örökölte a Bennu, amelyből egykoron létrejött. Ez azért igazán remek hír, mert leginkább abból a célból küldték a szondát a Bennu-hoz, hogy a korai Naprendszerről nyerjünk információt a mérései és a majdan hazaszállítandó mintái segítségével. Az, hogy a Bennu egy egykor vizet tartalmazó ős-égitestből született, s a jelek szerint meg is őrizte annak anyagait, e kutatások sikerének reményét vetíti előre.

A szonda már lefolytatott mérései alapján beigazolódtak a kisbolygót még földi eszközökkel megfigyelő csillagászok számításai is az égitest alakját, tengelyforgását és -ferdeségét, valamint az alakját illetően. A szinte tökéletes előzetes modellből egy dolog hiányzott: a Bennu déli sarkvidékén található szikla mérete: míg a modell kb. 10 méteresnek vélte, a mérésekből bebizonyosodott, hogy 50 méteres.
A Bennu felszínén alapvetően sokkal több a szikla, mint gondolták, s viszonylag kevés a sima, egyenletes felszínű terület rajta. Ez ugyan bonyolultabbá teheti majd a mintavételezés helyszínének kijelölését, ám egyáltalán nem lehetetleníti el, csak épp gondosabb előkészületekre lesz szükség hozzá.

Jelenleg a szonda kb. 7 km távolságban kering a kisbolygó körül, keringései során áthalad mindkét pólusa és az egyenlítője felett is, s a mostani mérései segítségével majd a Bennu tömegét fogják pontosabban meghatározni. A tömegre a mintavételezéshez is szükség van, ugyanis a felszínre ereszkedés során a Bennu gravitációját ismerni kell a pontos pályaelemek meghatározásához, de emellett a tömeg a belső szerkezetről és összetételről is sokat elárul.
A mostani közeli keringései során a kanadai gyártású lézeres magasságmérő műszerét is kipróbálhatta már a szonda.
Az OSIRIS-REx december végétől újabb közeli átrepüléseket végez majd a kisbolygó felett egészen február közepéig, ezek során rekordközelségben, kb. 1,2-1,8 km távolságban repül majd el a felszín felett.
A cikk képét még a megérkezése előtti napon, december 2-án, kb. 24km távolságból készült felvételekből állította össze a szonda irányítócsapata.

Az eredeti angol nyelű cikk ide kattintás után elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: