2018.02.14.

Vissza a feladónak!

Bolygónkon kb. 200 olyan meteoritot ismerünk, amelyek bizonyítottan marsi eredetűek,ezek mind rendkívüli tudományos fontosságúak. Egyik ilyen meteoritból viszont nemsokára egy darabkát visszaküldünk a „feladónak” – a Mars 2020 roveres küldetéssel.

A rover egyik műszerét, a SHERLOC nevű ultramodern, Raman- és fluoreszcens- spektroszkópját a marsi körülményekhez kell kalibrálni, s ennek a folyamatnak lesz segítségére a marsi eredetű meteorit két kis szeletkéje. A korábbi roverek esetében is voltak a szondákkal vitt, s a kalibrálásra szolgáló anyagdarabok, ezek összetétele a célműszer funkciójától függött, volt közöttük üveg, fém vagy kőzet is. A Mars 2020 nagy pontosságú lézeres spektroszkópja a rover karján foglal majd helyet, s a vizsgálata tárgyát a marsi kőzetekben található szerves szénmolekulák képezik, a marsi élet nyomait kutatva.
Ahhoz, hogy a spektroszkóp pontosan működjön, a különféle körülményekhez mérten folyamatosan kalibrálni kell, hiszen akár egy kis hőmérsékleti eltérés, vagy a rover által bejárt talaj eltérése is pontatlansághoz vezetne. Emiatt a műszer minden terepi mérés előtt elvégez majd egy kalibrációs mérést – a marsi meteoritból vágott szelet szolgál ennek alapjául. Két ilyen szeletet használnak fel: egyiket még itt a Földön, a műszer jelenleg folyó építése során az előzetes kalibrációkhoz, a másik szeletet viszi magával a szonda a Mars felszínére.

A kalibrációkhoz olyan meteoritdarabot választottak, amelyik kellően szilárd, hiszen mind a fellövés, mind a landolás rázós időszakait túl kell élnie a darabnak. A választás az SaU008 jelű, 1999-ben Ománban talált, egészében 8,58 kg-os shergottit (marsi bazaltos) meteoritra esett. A darabot a Londoni Természettudományi Múzeum adta a NASA-nak (évente százával ad a múzeum meteoritmintákat különféle tudományos vizsgálatokhoz), s a gyűjtemény kurátora büszke rá, hogy a gyűjtemény történetében először, egyik példányukból egy darabot a szonda vissza is visz majd a Marsra.

A ma már nem működő Mars Global Surveyor keringő szonda is vitt ugyan magával egy kis marsi meteorit szemcsét (az 1962-ben hullott Zagami meteoritból), azt a meteoritdarabot a szonda hőemissziós spektroszkópja teszteléséhez vásárolta a műszerrel dolgozó professzor saját zsebből. A belőle kicsípett homokszemnyi darabkát gyantával a spektroszkóp alaplapjába ragasztották, s ekkor már csupán a kutatók munkájának szimbólumaként vett részt a küldetésben. A mostani meteoritdarabka viszont landolni fog a Mars felszínén, ahonnan kb. egymilliárd évvel korábban kiszakadt.

A meteoritdarabon kívül számos más, helyben vizsgálandó anyag is lesz a spektroszkóp „kincsesládikájában”, például a Marsra szánt szkafanderek alapanyagának többféle darabja, amelyeket így a helyszínen, az ottani körülmények hatását felmérve megvizsgálhat majd a műszer, s ezzel a későbbi küldetések űrhajósainak biztonságához is hozzájárul majd.
Kapcsolódó angol nyelvű cikk itt található.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: