2018.05.18.

Vezető szenátorok ellenzik az amerikai állam kiszálljon az ISS finanszírozásából

A 2019-es NASA költségvetési tervezetben szóba került, hogy az USA kiszállna a Nemzetközi Űrállomás közvetlen állami finanszírozásából 2025-től – a támogatás és az amerikai részvétel 2024. októberéig biztosított. Két vezető szenátor (egy demokrata és egy republikánus) azonban jelezte, hogy nem ilyen egyszerű a helyezet, Trump nem tudja egy tollvonással megszüntetni a stratégiai fontosságú Űrállomás amerikai finanszírozását: a finanszírozáshoz kongresszusi döntés szükséges ugyanis.
A két szenátor azon szenátusi albizottság vezetői, amelynek feladata az űrtevékenység szabályozása, egy szenátusi meghallgatáson szólalt fel Trump eszement ötlete ellen. Kifejtették, hogy a legnagyobb őrültség volna félbe hagyni egy olyan programot, amelyre adófizetők pénzének milliárdjait költötték eddig s bár igen fontos, hogy növeljék a kereskedelmi alapú űrcégek hozzájárulását az amerikai űriparhoz, de mindaddig nem szabad kiszállni a most futó programokból, míg nincs működőképes alternatíva. Különösen fontos, hogy ne hagyják veszni az USA szerepét az alacsony földkörüli pályán keringő Űrállomás esetében, a 2025-ös kiszállás viszont meglehetősen elhamarkodott volna e szempontból.
A legnagyobb hiba lenne félreállni, s teret engedni a kínaiaknak, akik nyilván örömmel átvennék az USA szerepét s hasznot hajthatnának az így keletkezett üresedésből.
Arra viszont megoldást kell találni, hogy a józan ész szerint minimum 2028-ig, de akár tovább is működtetett ISS esetén az amerikai űrhajósokat ne az oroszok tudják csak felvinni és visszahozni, már csak azért sem, mert 3,5 milliárd dollárt fizetnek az amerikai adófizetők az oroszoknak, vagyis az orosz költségvetésbe ezért cserébe…
Hatalmas hiba és felelőtlenség volna a jelenlegi kutatásokat és az azokban résztvevő cégeket egy ilyen határidőhöz kötni, nem szabad a kereskedelmi űrcégekre átállást e módon kényszeríteni a NASA-ra.
Az eredeti, Trump-féle javaslatban nem szerepelt ugyan pontos dátum az átállásra, azonban később beletették, arra hivatkozva, hogy csak így lehet vitát generálni a javaslat alapján…

Vannak persze, akik egyes okok alapján inkább a korai kiszállás mellett érvelnek, pl. a NASA tevékenységének főfelügyelője: évente 3-4 milliárd dollárba kerül az ISS programjának fenntartása, és ez a NASA emberes űrrepülésre fordítható összegének kb. a fele. Emellett az ISS műszereinek elavulása a kockázat növekedésével is jár a 2028-ig, illetve ennél is tovább meghosszabbított működés során.
A főfelügyelő azonban azt is hozzátette, kétséges, hogy üzleti alapon működő, profitorientált vállalkozás képes volna önerőből, jelentős állami hozzájárulás nélkül fenntartani egy olyan rendszert, ami az ISS-en dolgozó amerikai űrhajósok munkájának folytatását jelenthetné. Feltehetően az ISS működtetésének kereskedelmi alapúra átállása során sokkal kevesebbet tudna megspórolni az állam (és vele a NASA), mint amennyit elképzelnek.
A Boeing, a NASA fő partnere az ISS működtetésében már most szinte minden eszközére rendelkezik teljes minőségbiztosítási igazolással, amely garantálja, hogy az ISS-en lévő szerkezeti egységeik, műszereik, berendezéseik legalább 2028-ig kiváló állapotban működtethetőek tovább. Ha a mostaniak szerint folytatódna az USA programja az Űrállomáson, akkor az emberi egészségre kifejtett hatások vizsgálatában is továbbléphetnének, ez pedig alapja a későbbi holdi, marsi űrutazásoknak.

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: