2020.03.03.

Véletlenül pillantottak meg egy fekete lyukat az OSIRIS-REx űrszonda műszerével

Az OSIRIS-REx szonda a Bennu kisbolygó megfigyelésére kifejlesztett REXIS ( Regolith X-Ray Imaging Spectrometer – Regolit Röntgen Spektrométer) nevű műszere egészen véletlen felfedezést tett tavaly ősszel. A műszert üzemeltető NASA kutatók és egy velük dolgozó egyetemista csoport a 30 ezer fényév távolságban lévő, a Galamb csillagképben látszó, MAXI J0637-043 nevű fekete lyuk röntgen tartományú flerjét észlelte, miközben a kisbolygó pereméről és annak világűri környezetéről készített felvételeket 2019. november 11-én.

A REXIS egy az MIT és a Harvard kutatói és hallgatói közös munkájával készített, cipős doboz méretű műszer, amelynek a feladata az, hogy a Bennu-ra érkező napsugárzás hatására a kisbolygóból kibocsátott röntgensugárzást mérje. A kérdéses napon a Bennu pereme közelében észlelt egy pontból röntgensugárzást a műszer, s a felvételek vizsgálatakor derült ki, hogy azon a ponton nem volt katalógusba vett objektum. Hamarosan kiderült azonban, hogy mi is volt a sugárzás forrása!
Az röntgensugárzás egy 30 ezer fényévre lévő fekete lyuk-csillag kettősből ered: a fekete lyuk körül a közelében lévő csillagtól elszívott anyag járja spirális táncát, az anyag eközben hatalmas mennyiségű energiát bocsát ki, mégpedig jórészt röntgensugárzás formájában. A Bennu felmérése során véletlenül horogra akadt fekete lyuk jelenlétét alig egy héttel korábban fedezték csak fel az ISS fedélzetén üzemelő japán MAXI nevű teleszkóppal, majd pár nappal később a NASA NICER nevű eszköze is megpillantotta a röntgensugárzást, amely e kettősből érkezett.

Az OSIRIS-REx műszere az első, amely bolygóközi térből detektálta egy fekete lyuk körüli anyag röntgen flerjét! Hasonló észleléseket csak a bolygónk légkörén kívül eső térből lehet végezni, mivel a légkör kiszűri ezeket a röntgen flereket, ezért is ideális az ISS fedélzetén elhelyezett két műszer e célra. Az OSIRIS-REx fedélzetén működtetett röntgen spektrométer eredeti feladata az volt, hogy a kisbolygó felszínén lévő elemek mennyiségére vonatkozó következtetéseket vonjanak le a kibocsátott sugárzásból. Emellett a műszer építése és üzemeltetése „gyakorló” feladat volt a fiatal mérnök- és kutatógeneráció számára, felkészülés arra, amikor majd a mostani egyetemi hallgatók önállóan fognak űreszközökhöz különféle műszereket tervezni és építeni. A REXIS csapatában közel 100 egyetemi hallgató dolgozott a küldetés kezdete óta.

Az eredeti angol nyelvű publikáció itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

4/5 (1)

Értékelés

About the Author: