2018.03.27.

Űrszonda bukkant életnyomokra egy bolygón – mégpedig a Földön

Valamikor jó 30 éve Carl Sagan javasolta, hogy meg kellene vizsgálni a világűrből, hogy felfedezhető-e a földi élet nyoma a távolról. Akkoriban a Galileo szonda annyit tudott kimutatni, hogy a földi légkörben fotoszintézisre utaló gázok, oxigén, szén-dioxid és metán is találhatóak, és a mért értékek egyértelműen olyanok, amiket csak életet hordozó bolygókról feltételeztek a tudósok.

Az akkori kísérletet tavaly szeptember 22. és október 2. közt megismételték, mégpedig a Bennu kisbolygóhoz igyekvő OSIRIS-Rex űrszondáról, amikor az a Föld közeli hintamanővere során műszereit hazafelé irányítva méréseket végzett, a mérések egyúttal a szonda műszereinek ellenőrzésére is lehetőséget adtak.

A mérésekben olyan anyagokat kerestek, amelyeknek aránya eltért a kémiailag egyensúlyi állapotban lévő bolygókétól, ugyanis a kitérések olyan folyamatok jelei, amelyeket jelen tudásunk szerint az életnek, az élőlények anyagcseréjének köszönhetünk. A légköri mérések mellett vizuális észleléseket is végzett a szonda kamerája, s ennek során látta a felhőzetet, közte a réseken a felszínt, amelyet folyékony víz borított, illetve észlelte a Maria és a José hurrikánokat is. Egy másik kamerájával a szárazföldeken található tavakat azonosított a szonda, illetve az infravörös-közeli tartományú felvételek elemzéséből észlelhető volt a növényborítás is (a fényt elnyelő fotoszintézis formájában). Ennek a felszínt borító anyagnak spektruma semmilyen ismert ásványéra nem hasonlított, ez is az életre utaló jel. Természetesen látott a szonda olyan felszíni alakzatokat is, ahol ásványi anyag borította a felszínt.
A légköri gázok közt látszik az ózon, az oxigén, a vízgőz, a metán, és a szén-dioxid, azonban az utóbbi két gáz esetében aggasztóan, 12 ill. 14 százalékkal nagyobb értékeket mért a szonda, mint 1990-ben a Galileo. Persze ez nem csoda, 27 évvel ezelőtt még 2 milliárd fővel kevesebben éltek a Földön (elképesztően hatalmas szám csupán a növekedés…), s kevesebb szennyező forrás is volt jelen…
A szonda méréseit olyan módon elemezték a kutatók, mintha egy idegen égitestet vizsgálnának, hisz ennek a mérésnek az volt a fő célja, hogy kiderítsék, az űrből érzékelhető különféle jelekből lehet-e egy exobolygó esetén annak életet hordozó voltára következtetni. Mivel a Föld esetében ismerjük a felszíni-légköri helyzetet, így kiváló módszer volt a tesztelésre a szonda hintamanővere során végrehajtott méréssorozat.

Az OSIRIS-Rex idén novemberben érkezik el a Bennu kisbolygóhoz, ahol először méréseket végez, majd az ezek alapján kiválasztandó helyről mintát is vesz, amelyet hazahoz a Földre. A szonda már annak a tervezetnek az előfutára, amelyben a kisbolygók ásványi kincseit próbálhatja majd az emberiség kiaknázni.

Az eredményekről a Texasban tartott Hold- és Bolygótudományi Konferencián számoltak be a szonda irányítói és szakemberei.

Eredeti angol nyelvű cikkek itt és itt olvashatóak.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: