2017.10.20.

Űrhajós-vizelettel az Enceladus gejzíreinek megértéséért

A Szaturnusz Enceladus nevű holdja arról híres ma már, hogy a felszínéből feltörő gejzíreket felfedezte rajtuk a Cassini űrszonda 2005-ben. A jégborítású hold fagyott kérge alatt folyékony óceán létezését gyanítjuk, s a jégburok repedésein ebből tör fel a felszín fölé emelkedő víz.
Habár számos képet készített a Cassini a rejtélyes jelenségről, arról nincs információnk, hogy milyen például e gejzírek belső szerkezete, szemcseeloszlása, mivel a szonda műszere egyszerre csak egy-egy szemcse vizsgálatára volt alkalmas.

A Johns Hopkins Egyetem fizikusa, Ralph Lorenz az Amerikai Csillagászati Társaság bolygókutatási részlegének éves találkozóján számolt be arról a módszerről, amely segítheti az Enceladus jéggejzíreinek megértését is.
Van a kezünkben egy speciális lehetőség ugyanis, amellyel a hasonló, folyadékokból kialakuló szemcseáramlatokat vizsgálhatjuk: megfigyelhetjük, amint az űrhajósok vizeletét és a fűtőelemek szennyvizét kieresztik az űrbe. Az űrbe jutó víz (és vizelet) egy része azonnal mikroszkopikus jégkristályokká fagy – ezt még 1989-ben Hawaii-ról egyik teleszkóppal észlelték, amikor a Discovery űrsiklóról engedték ki a szennyvizet. A jégszemcsék egy része (ezek keletkeztek legelőször) a kivezető nyílás méretének megfeleltethető volt, azonban képződött egy második generációs jégrészecske-adag is, jóval kisebb mérettel. Az Enceladus felszíni repedései mentén feltörő víz is hasonlóan viselkedhet Lorenz szerint. A hold abban mindenképp eltér egy űrhajótól, hogy nem egy egyszerű cső vezeti ki az űrbe a vizet, hanem bonyolult és eltérő méretű repedések rendszere, ez persze számos különbséghez vezet, de az alapelv hasonló ott is.

Az űrsikló esetében tapasztaltak olyat is, hogy jégcsapok alakultak ki a kivezető nyílásnál, ilyesmi előfordulhat akár az Enceladuson is, eltömítve a repedéseket, megváltoztatva azok belső szerkezetét.
A vizsgálatok szerint az űrsikló felületére is rátapadtak szemcsék a kivezetett szennyvízből – ez alkalmas módszerre ad ötletet egy majdani, az Enceladust is vizsgáló szondához, e részecskékből a holdból kijutó víz pontos összetételét, s abban az élethez szükséges összetevők meglétét is lehet majd vizsgálni. Habár sok gyenge pontja van az ötletnek a részletek tekintetében, az alapelvet felhasználhatják majd a későbbi szondák műszereinek tervezésénél.

Fedélzeti kamera felvétele az űrsikló szennyvizének kieresztéséről.
Eredeti cikk ITT elérhető.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: