2019.04.25.

Űr-katasztrófavédelmi gyakorlatot tartanak

Bolygónkat fenyegető elképzelt becsapódás kapcsán végeznek összehangolt gyakorlatot a Nemzetközi Bolygóvédelmi Konferencia résztvevői a jövő héten. A gyakorlatban a különböző ügynökségek, mint a NASA, az ESA, és számos tudományos és katasztrófavédelmi szervezet vesznek részt, és azt elemzik majd, hogy egy becsapódással fenyegető helyzetben miként hangolják majd össze az információátadást és milyen lépéseket tegyenek a katasztrófahelyzet kezelésében.

Az elképzelt aszteroida-becsapódásos helyzetet a NASA Jet Propulsion Laboratory földközeli aszteroidák kutatásával foglalkozó részlege szimulált adatai alapján játsszák majd le a különböző résztvevők. A gyakorlat magában foglalja az aszteroida észlelésének, megfigyelésének összehangolását, az űrügynökségeknek és a katasztrófavédelmi szervezeteknek az adatszükségletét és a lehetséges válaszlépések megtervezését.
Az gyakorlat azzal kezdődik, hogy 2019. március végén felfedeznek egy elképzelt veszélyes aszteroidát, 2 napon át követik és mérik, majd az adatok alapján kiderítik, hogy 1:50.000-hez az esélye annak, hogy az égitest 2027. április 29-én becsapódjon a Földbe. A további mérések egyre jobban szűkítik az adatok alapján a lehetséges becsapódás esélyét, 3 hét mérést követően már 1:250-hez a számított esély. Azonban az ekkor még a távolban lévő és halvány égitest fizikai tulajdonságairól igen kevés információ van, nem ismert például, hogy a ráeső fény mekkora részét veri vissza, így az észlelt fényessége alapján 100-300 méter köztire becsülik az átmérőjét. A távoli pályája miatt nincs lehetőség arra, hogy radarral bemérjék, és valós adatot kapjanak, ám a pályaadatok pontosításával már 1:100-hoz esélyt számítanak a becsapódására. (Ez az az érték, amelyet a nemzetközi szervezetek megállapítottak a hasonló szituációk esetére határértékként, ha ezt eléri egy valós aszteroida becsapódásának az esélye, akkor kell cselekedni.) Az aszteroida közben az aktuális útvonalán egyre távolabb kerül a Földtől és egyre bonyolultabb a megfigyelése, így azt is össze kell hangolni, hogy mely óriásteleszkópok tudják tovább követni a mozgását.
Az adatok egyre pontosabbá válásával kiszámítják, hogy a bolygónk mely részén lesz esélyes a becsapódás, ez egy kb. 70 km széles sávban öleli körbe a Földet. Modellezik a sebességét, irányát, és azt, hogy egy eltérítő művelet során miként lehet majd fellépni.
A résztvevők a konferencia minden egyes napján egy-egy lépéssel tovább haladnak a fenti elképzelt helyzet kezelésén, s naponta beszámolnak a fejleményekről, majd ezek alapján folytatják a következő napon a munkát. Felvázolják a lehetséges aszteroida-eltérítés gyakorlati igényeit, illetve felkészülnek arra a helyzetre, amelyet a becsapódás okozhat a bolygón.
Bár maga az aszteroida és annak adatai csupán elképzeltek, a számítások és a különféle szimulációs modellek valósak, vagyis azok, amelyeket egy igazi esetben is használni tudnánk. A gyakorlat csak abban különbözik egy éles helyzettől, hogy a kiindulási adatokat kitalálták, s nem valódi mérésekből eredő valós veszélyt jeleznek. Az ilyen gyakorlat jelentősége abban rejlik, hogy kiderül, mely szervezetnek milyen adatokra és mikor van szüksége a gyors és remélhetőleg helyes döntésekhez.

A résztvevők egy kitalált üstökös elképzelt becsapódásának helyzetére is gyakorlatoznak, ez esetben számos szempontból jóval bonyolultabb a helyzet, például az üstökös mozgását befolyásolják a belőle a Nap melege hatására kiáramló anyagok, így a klasszikus pályaszámításokhoz képest sokkal több a bizonytalanság. Abban megegyeznek az adatok, hogy a lehetséges becsapódás mindössze 22 hónnappal a felfedezést követően bekövetkezhet. A szimulációk alapján a lehetséges becsapódási helyszín sokkal bizonytalanabb és az egész bolygón szétszórt, számtalan esélyes pontot dobnak ki a modellek, nem pedig egy határozott sávot.

Az eddigiek során 2013-tól kezdve már öt hasonló gyakorlat volt, ám az elmúlt évek fejlesztései miatt fontos újra és újra végigjátszani ezeket az elképzelt helyzeteket.

Kapcsolódó angol nyelvű cikkek itt érhető el.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

About the Author: