Naprendszerünk legaktívabb égitestje a Jupiter legközelebb keringő nagy holdja, az Io, ahol az első vulkánokat még a Voyager-1 1979-es felvétele alapján azonosították, azóta több mint 150 aktív vulkánra bukkantak a hold felszínén, s a feltételezések szerint ezeken felül még nagyjából 250 lehet, amit nem ismerünk.
Az Io vulkánjait a Jupiter árapályfűtésének köszönheti, s a hold kis gravitációja (0,18 g) miatt a felszínétől igen nagy magasságba jut a kitörések során kidobott vulkáni anyag, az elsőként felfedezett Pele nevet kapott vulkánja kitörési felhője 300 km magasban tűnt fel a hold felett. A Hubble űrteleszkóp is látott ilyen kitörési felhőt 1996-ban, az már 400 km-ig jutott fel, azonban ez még nem a csúcs: a Galileo űrszonda 2001-ben egy legalább 500 km-es kitörési felhőt örökített meg. Az Io vulkánjaiból származó és igen magasba jutó gázok (kén és kén-dioxid) a holdtól elszakadva ionizálódnak, a Jupiter mágneses mezejével is kölcsönhatásba lépnek, s az óriásbolygó magnetoszférájában lévő plazma legnagyobb részét is ezek alkotják.

Úgy tűnik, most újabb példánnyal gyarapodott az Io ismert vulkánjainak gyűjteménye, a Juno űrszonda tavaly december 16-án infravörös felvételen kapta lencsevégre azt, a környezetéből kitűnő forró alakzatot, amelyről nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy eddig ismeretlen vulkán.
Az infravörös felvételen a korábban nem látott forró folt kb. 300 km-re van a legközelebbi, már ismert vulkántól, közel fekszik a hold déli pólusához. A Juno infravörös műszerének adatait elemző földi kutatócsoport nem zárja ki, de igen nehezen elképzelhetőnek tartja, hogy egy másik, már ismert vulkán forró foltja vándorolt volna ekkora távolságba, vagy alakult volna át a most látott folttá (az Io-n előfordulnak 500 km-es lávafolyások is.)

A Juno kb. 470.000 km távolságban repült el az Io-tól a kérdéses napon, amikor a JIRAM (Jovian InfraRed Auroral Mapper) nevű infravörös érzékelő műszere rögzítette a felvételt, és a későbbiek során lesz még olyan átrepülése a szondának, amikor ennél is közelebbről vizsgálhatja majd az Io-t. Az eddig elkészített felvételek további elemzése is hozhat még újdonságokat.

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)