Erdoğan 2018. decemberében aláírta a török állam első saját űrügynökségének létrehozásáról született rendeletet, az ügynökség célja egyrészt az ország már eddig is űrtevékenységgel, űrkutatással foglalkozó intézményeinek, szakembereinek összefogása, másrészt technológiai fejlesztések is a tervek közt szerepelnek, pl. rakétafellövésekkel kapcsolatos kutatások. Az egyelőre nem világos, hogy mekkora összeget kap majd az ügynökség a költségvetésből, és az sem, hogy pontosan mikor kezdheti majd meg az effektív működését.
Erdoğan és pártja már jó másfél évtizede ígérgette, hogy létrehozzák a török űrhivatalt, ám egészen 2016-ig csak kampányokon elhangzó szózat maradt. Eztán a 2016-os kormányzati tervekben már szerepelt, s a 2018-as évben megszülethetett róla a rendelet is. Az bizonyos, hogy az állam által eddig is támogatott, űrkutatással foglalkozó intézmények költségvetéstől kapott pénzeinek egy részét majd az új ügynökséghez csoportosítják át. Két intézmény esetében ez már ismert összeg, 20-20%-os támogatás-átcsoportosítás vár rájuk, csak az innen származó pénzek kb. 5,7 millió dollárt tesznek majd ki. Az új, állami űrügynökség fogja koordinálni ezen intézmények működését, illetve a török rakétatechnikai (hadiipari) céget, és félig magánkézben lévő török műholdas távközlési céget is összefogja majd.

A török tudományos kutatók világszerte óvatos optimizmussal értékelték a hírt, mind az ebben rejlő gazdasági lehetőségek miatt (műholdas technika, űrbéli napelemek, aszteroidabányászat), illetve megjegyezték, hogy az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt rakétakilövő bázis is épülhet, amely kiválthat más, nemzetközi űrkikötőket, így más nemzetek űrhajóinak feljuttatására is lehetősége adódhat az országnak. Abban is bíznak, hogy az új ügynökség segít az országban tartani a szakembereket, és a jelenleg is űripari, csillagászati témában tanuló egyetemisták számára majd stabil munkalehetőséget is biztosíthat.
Persze tudjuk, hogy finoman szólva sem felhőtlen a török kormányzat és az értelmiség kapcsolata, ám tavaly novemberben útnak indítottak egy (a nálunk is néhány éve bevezetetthez hasonló) programot, amellyel a külföldön dolgozó szakembereket, kutatókat kívánják hazacsábítani, 2-3 éves időtartamra ígért havi 4500 dollárnak megfelelő fizetéssel. Ennek segítségével beindíthatóak volnának saját török kutatólaborok is.

Valószínűleg nem lesz még Törökországból űr-világhatalom, hisz a tudományos ügyekkel foglalkozó minisztérium teljes költségvetése is mindössze 400 millió dollárnyi (a NASA 2018-ban 20,7 milliárd dollárral gazdálkodhatott). Ám bármekkora kis szelet is a világ űrtechnikájából helyi gazdasági és társadalmi előnyökkel járhat. Az űrtechnika számos más területtel is átfedő tevékenységi köre az e területeken szerzett tapasztalatok révén oda-vissza pozitív hatású lesz. Törökország, hasonlóan más közel-keleti országokhoz, mint Irán vagy Izrael, amelyek szintén rendelkeznek űrprogrammal és rakétafellövési kapacitással, a megalapított űrügynöksége révén maga is kiterjesztheti az eddigi hadiipari technikai tapasztalatait űrkutatási területekre is.
Ha már az ország zászlaján viseli a Holdat és egy csillagot, ideje volt annak, hogy a gyakorlatban is elinduljon feléjük Törökország.

A hírről a Nature számolt be február 4-i cikkükben.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)