2019.04.03.

Tesztelik az Europa Clipper antennáját

A NASA a 2020-as években szeretné majd útnak indítani azt a szondát, amelynek feladata a Jupiter Europa nevű holdjának részletes vizsgálata lesz, az Europa Clipper nevet kapott űreszköz a jéggel borított felszínű hold esetleges biológiai lehetőségeire is keres majd válaszokat.

A nagy távolságban dolgozó szondának nagy erejű antennára lesz szüksége, amelyen keresztül majd adatokat küldhet a földi irányítóknak. Az antenna esetében különösen fontos az, hogy nagy jelerősséggel működjön, ám a mérete ne legyen korlátozó tényező ebben, hiszen egy űrszonda esetében minden milliméter és minden gramm számít.
Az antenna teljes méretben elkészült prototípusát a Langley Kutatóközpont kaliforniai tesztlétesítményében vizsgálják, a tesztben mind a Langley, mind a szonda számos műszeréért felelős Jet Propulsion Laboratory, és a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriuma szakemberei részt vesznek. Az antennának nemcsak a nagy jelerősség terén kell majd kiválóan teljesítenie, hanem precízen a Föld felé is kell néznie az adatküldés ideje alatt, e két tulajdonság együttesen teszi lehetővé a megfelelő működését.
A tesztekhez olyan létesítményre volt szükség, ahol a szonda antennájának teljesítményét valós mintájára kialakítható környezetben lehet vizsgálni, s erre egyedül a Langley tesztközpontja alkalmas. A különféle célokra szolgáló építmények a külső rádiójelektől teljesen leárnyékolt területet biztosítanak a vizsgálatokhoz, mérésekhez, a felszerelt eszközökkel a tesztelni kívánt műszert szabadon mozgathatják liftek, sínek és robotkarok segítségével. A különleges kiképzésű falbelsők az rádiójelek szóródását, elnyelődését, visszaverődését is imitálják, ez pedig mind az antennák, mind a radarok teljesítménye esetében kulcsfontosságú tényező. Az Europa Clipper antennájának vizsgálata során ellenőrzik, hogy valóban képes-e a nagy pontosságú és mennyiségű adat továbbítására, s bár az első teszteket hamarosan befejezik, 2020-ban egy ismételt vizsgálatra is visszatérnek majd a szonda készítői a létesítménybe.

A szonda indítási időpontja egyelőre bizonytalan, részint az ehhez majd felhasználandó hordozó rakéta kiválasztásától is függ, illetve attól, hogy milyen útvonalon, milyen hintamanőverek segítségével juttatják majd el a Jupiter rendszerébe az űreszközt. Az Europa a Jupiter sugárzási övén belül kering, így a szonda is igen zord környezetben fog majd működni, s ez jelentősen befolyásolja a műszerei élettartamát. Még a sugárzástól legjobban védett eszköz is csupán néhány hónapot tud ilyen viszonyok közepette eltölteni, ezért a küldetést úgy tervezték meg, hogy minél kevesebb ideig tegyék ki a műszereket e körülményeknek. Az eredeti elképzelések alapján a szonda az Europa körül keringett volna, azonban így nagyon lerövidülne az élettartama, ezért helyette a Jupiter körüli nagyobb távolságú pályát találtak ki, s e keringései során fog 45 alkalommal igen közel elrepülni majd a hold felett. Mivel a mérőműszerek sokkalta gyorsabban gyűjtik be a kívánt adatokat, mint azokat bármilyen antenna képes volna továbbítani, ezért a kritikus adattovábbítási időszakot kellett megnövelni. A tervek szerint minden egyes gyors átrepülés során gyűjtött adatot, képet az átrepülést követő 7-10 napos, távolabbi keringési időszak alatt sugározza majd vissza a Földre a szonda most tesztelt antennája. Ha a hold körül keringett volna, csupán mintegy 30 napon át tudott volna adatot továbbítani, de a Jupiter körüli keringésével ez közel egy évnyi időtartamra nőtt, így sokszoros mennyiségű információt kaphatunk majd a különleges égitestről. A szonda 9 különböző mérőműszert és kamerarendszert hordoz majd, ezek igazolhatják majd a felszín alatti óceán létét, a jégkéreg vastagságát és összetételét mérik majd, s feltérképezik a hold teljes felszínét.

Az eredeti angol nyelvű cikkek itt és itt olvashatók.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

 

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: