2018.01.18.

Tengerszint és topográfia a Titánon

A napokban volt a Huygens leszállásának 13. évfordulója, a Cassini szonda tavaly befejezte működését, ám még sokáig számíthatunk az általuk végzett hatalmas munka nyomán megszülető felfedezésekre. Két ilyen kutatási anyag jelent meg a Geophysical Research Letters folyóiratban még 2017. december 2-án, mindkettő a Titán topográfiai jellegzetességeivel foglalkozik a Cornell Egyetem szakembereinek köszönhetően.
Az első anyagból kiderült, hogy a Titánon, Földünkhöz hasonlóan állandó tengerszint létezik – a hold gravitációja a nagyobb tengerek szintjét globálisan azonos magasságban tartja. Régi feltételezés, hogy a tengerek egymás közt valamilyen összeköttetést is fenntarthatnak, ez jelen lehet felszíni csatornák vagy felszín alatti „talajvíz” formájában is. A tengerszint magasságát mintegy 40 cm-es pontossággal tudták megállapítani, s a Titán tömegközéppontjához képest tapasztalt szinteltérések annak megfelelőek, amit a hold gravitációja és tengelyforgása diktál.
A kisebb tavak, szintén a saját bolygónkhoz hasonlóan már nagyobb, több száz méteres „tengerszint feletti” magasságokat is meghódítanak, ráadásul az egy „vízgyűjtő” területen lévők mellett ugyanezen régiókban a jelenlegi folyadékszint felett elhelyezkedő medencék szárazak. Ez is azt az elméletet erősíti, hogy a tavak közt valamilyen összeköttetés áll fenn, ami hasonló szinten tartja azok felszínét, s ha csökken a folyadékszint a talajban, akkor a magasabban lévő tómedencék kiszáradnak. Olyan száraz tómedrek viszont nincsenek, amelyek a környék folyadékkal kitöltött tavainál alacsonyabb szinten helyezkednek el, ha volna ilyen, akkor ezeket is hamarosan kitöltené a beáramló folyékony szénhidrogén.
Egy érdekes, eddig ismeretlen dolgot is felfedeztek: a Titán tavainak nagy többsége igen meredek partfalú, mintha csak pogácsaszaggatóval mélyítették volna a felszínbe őket. Ez a földi karsztvidékeken található, vízzel kitöltött tavakhoz hasonló, amelyek a felszín alatti üregek beszakadásával keletkeztek. E tavak se befolyó, se kifolyó csatornával nem rendelkeznek, így teljesen zártak. A honi példákkal szemben azonban a Titán esetében e tavak körül legtöbbször magas szirtek is tornyosulnak, hasonlóra a Földön nincs példa. A tavak alakjából úgy vélik, hogy valamilyen okból a partfalak hátrálásával nagyobbodhatnak, illetve néhány szomszédos tó így össze is tud olvadni. Ezzel az elgondolással azonban további kérdések sokasága is felmerül, amelyekre egyelőre nincs válaszunk.

A másik kutatás gyakorlatilag a hold teljes topográfiáját rajzolta meg. A Titán felszínének mintegy 9%-áról vannak igen jó felbontású adatok, további 25-30% kevésbé részletgazdagon felmért, a maradék területet a meglévő adatok interpolációjával (és a szonda elhelyezkedésének adataival korrigálva) számították ki. A rendelkezésre álló jó és közepes felbontású mérések kis sávokként léteznek, amelyek keresztül-kasul helyezkednek el a hold felszínére vetítve, tehát nem egy-egy nagy terület a pontosan felmért, míg mellette adathiány van hasonlóan nagy területen, hanem váltakoznak a pontos és nem pontos területek, ez tette lehetővé, hogy a meglévő adatokból következtethessenek a hiányzó területekére is.
A térképen új felszíni alakzatokról is információkat kaphatunk, így pl. néhány eddig nem ismert hegyről (ezek egyike sem magasabb 700 méternél), valamint a hold egyenlítői vidékén két mélyföld jelenlétére is fény derült. A sarkvidékek pontosabb feltérképezése alapján derült ki, hogy a Titán az eddig gondoltnál kissé lapítottabb és ennek okán a kérgének a vastagsága is változatosabb lehet, mint hittük.
A térkép elkészítését az vezérelte, hogy a segítségével további tudományos kutatómunkákhoz, így pl. a Titán klímáját, belső szerkezetét, gravitációját, stb. modellező vizsgálatokhoz adjanak alapokat.

Eredeti angol nyelvű cikk ITT található, valamint bővebb információ ITT és ITT.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

5/5 (1)

Értékelés

About the Author: