2019.11.14.

Sikeresen tesztelte Kína a készülő marsszondája leszállóegységét

19 ország meghívott diplomatái előtt folytatta le a Kínai Állami Űrügynökség a jövőre tervezett indítású marsszondája leszállóegységének nyilvános tesztjét Peking közelében november 14-én.
A szonda indítását 2020 nyarán (amikor a NASA Mars 2020 rovere, elvileg az ESA ExoMars rovere, és az Arab Emírségek keringőegysége is útra kel az oppozíciókor a kisenergiás pályageometriát kihasználva) egy e célra kifejlesztett nagyteljesítményű rakéta, a Hosszú Menetelés-5 segítségével végzik majd, a hét hónapos utat követően 7 perces lesz maga a landolási manőver, ami a legnagyobb kihívást jelenti a küldetésben. (Ugyanez a típusú rakéta állítja majd pályára a Csang’e-5 holdszondát, amely idén év végén indul és kőzetmintákkal tér majd vissza a Földre a tervek szerint.)

A szonda „minden egyben” típusú lesz, a keringő-, a leszállóegységet és a rovert is magában foglalja majd, vizsgálni fogja a talajt, a légkört, időjárási méréseket végez, vizet keres és felméri a lakhatósági helyzetet. 13 tudományos műszert hordoz majd e célokra, és a keringő egységen többek közt olyan nagyfelbontású kamera is lesz, mint az MRO HiRise kamerája. A leszállóegységen elhelyeznek a talaj mélyébe hatoló radart, több spektrumú kamerát, ásványtani kémiai elemzésre alkalmas spektrométert, részecskedetektort, meteorológiai és mágneses mérőműszereket. A rover kb. kétszer akkora lesz, mint a holdjáró Jutu roverek, napelem látja majd el energiával.
A lehetséges leszállóhelyek közül kettőt jelöltek ki, egyik a Chryse Planitia területén, a másik az Isidis Planitia és az Elysium Mons közti régióban. Ezek kiválasztásában a leszállás minél optimálisabb körülményei és a tudományos munka lehetőségei voltak az elsődleges szempontok. A szonda építésével és tesztjeivel minden a tervek szerint halad, ebbe a sorba illeszkedett a ma végzett teszt is. A leszállást szuperszonikus ejtőernyő és fékezőhajtóművek is segítik majd. Bár Kína már kétszer is sikeresen landolt a Holdon, a Mars a ritka légköre miatt különleges kihívást jelent, nem véletlen, hogy eddig csupán a NASA tudott sikeresen a felszínre tenni űreszközt a vörös bolygón.

A mai teszt során a leszállóegységet egy e célra épített 140 m magas toronyból 36 kábelen lógatták ki, ezzel utánozva az alacsony marsi gravitációt, s az ereszkedés során lebegő, valamint akadályokat elkerülő manővereket is végzett hajtóműve segítségével a teszt leszállóegység. A felszínre elszórt kőhalmokat helyeztek el, ezzel a marsi felszín egyenetlenségét szimulálták. A nyilvánosságra hozott videó a tesztről. Ez volt a kínai marsi küldetés első nyilvános megjelenése.

A nagyszabású kínai űrtervek közt szerepel még 2022-ben kezdődő több egységből álló Föld körüli űrállomás építése, számos további Hold-misszió, a Marsról mintával visszatérő szonda, illetve aszteroidákat felmérő küldetések is.

Az angol nyelvű publikációk itt1, itt2 és itt3 található.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

5/5 (1)

Értékelés

About the Author: