2019.07.16.

Sikeresen elvégezte a második mintagyűjtő manőverét a Hajabusza-2

Áprilisban hozta létre a japán Hajabusza-2 űrszonda azt az apró mesterséges krátert a Ryugu aszteroidán, amelynek segítségével az égitest felszíne alatti kőzetekből tud mintát gyűjteni.

Az áprilisi manőver során egy kis réz tárgyat lőtt ki a szonda a Ryugu felszínére, s eztán a lemez becsapódásából született 10 méteres mesterséges kráter környezetét részletesen felmérte a japán irányító csapat. A mérések alapján derült ki, hogy honnan érdemes a második kőzetmintát hazahozni a szondának, a leszálláshoz a szonda egy kis helyzetjelző pöttyöt helyezett a felszínre, amelyhez a leszállási manővere során a méréseit viszonyíthatta. A kráter mélyére ereszkedni túl veszélyes lenne, így egy olyan pontot kerestek a kráter pereménél, ahol a létrehozó becsapódáskor a felszín alól kirobbant anyag lerakódott, és a felszín is alkalmas a leszállásra. Két megfelelőnek tűnő terület közül azt választották ki, amelyben kevesebb szikla akadályozza a leérkezést.

A kráter keletkezésével feltárult, felszín alatti kőzetek az űr hatásainak jóval kevésbé kitett, így kevésbé átalakult mintát biztosítanak az ősi égitestből. A korábban a nyílt felszínről begyűjtött szemcsékkel majd össze lehet ezt hasonlítani, s így kiderül, hogy pontosan milyen változások, átalakulások zajlanak a kozmikus sugárzás, a napszél, vagy épp a hő miatt a kisbolygón. A szonda a kis kráterhez ereszkedik, s egy apró lövedék segítségével (a korábbi mintavételezéskor már bevált módon) felveri a „port” s a talajból így kipattanó szemcséket begyűjti az e célra szolgáló tartályba.
A manőver persze számtalan veszélyt rejt magában, bár precízen megtervezték az érintő leszállás helyét és magát a folyamatot, a Ryugu sokkal sziklásabb felszínű, mint korábban vélték. A második mintavételt eredetileg a kráterkészítés után néhány héttel tervezték, ám a bonyolult felszín miatt kissé tovább tartott a leereszkedés tervének elkészítése. A japán szakembereknek végül sikerült megtalálniuk a mesterséges kráternél azt a pontot, ahová biztonsággal leereszkedhet a Hajabusza arra a pillanatra, míg a kívánt mintát beszippanthatja, s eztán rögtön újra fel is tud emelkedni.

A manőver során nem volt a szondával rádiós adatkapcsolat, mivel nem tudta az antennát a Föld felé irányítani a leszállás során. Az összes adatot abból kapta a japán irányító központ, hogy a szonda gyenge, helyzetjelző rádiójelének doppler-eltolódását igen precízen mérték. Amint a szonda megfelelő magasságba emelkedett és ismét a Föld felé fordult az adattovábbító antenna, a telemetriai adatok is megérkeztek, a leszállás közben készült fotókat majd később továbbítja a szonda. A telemetria adatok gyors elemzése alapján a manőver és a mintagyűjtés teljes siker volt! Magyar idő szerint 03:52-kor éljenzés és tapsvihar söpört végig a japán irányítóközponton.

A szonda 2020 december végén tér haza, s a Föld mellett elrepülve bocsátja ki azt a tartályt, amelyben a begyűjtött minták ejtőernyő segítségével Ausztráliában érnek majd földet.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: