Az orosz távol-keleti új űrkikötő, a Vosztocsnij apránként kezdi kivenni a részét az orosz űrprogramból, a korábban csak bajkonuri és pleszecki fellövések mellett néhány űreszköz már az új kikötőből indul. Az innen induló Szojuz rakéták kisebb módosításokkal készülnek, ezek közt számunkra, űrtechnika-rajongók számára a legérdekesebb a rakéta külsején elhelyezett kamerarendszer, amelynek segítségével a rakéta „szemével” követhetjük a fellövést.

Így volt ez november 28-án is, amikor 18 kisebb (kommunikációs, navigációs és tudományos célú) műhold mellett az új orosz meteorológiai műholddal, a Meteor M 2-1 jelűvel a fedélzetén a levegőbe emelkedett a Szojuz 2-1B rakéta Fregat felső fokozattal megerősített változata. A magyar idő szerint reggel 6:41-es felbocsátás gyönyörűen ment, az időjárás is remek volt Szibériában, így egy hibátlannak látszó eseményt láthattak az élő közvetítés nézői és a helyszínen lévők. Azonban hamarosan kiderült, hogy valami hiba mégis csúszott a rendszerbe.

A rakéta függőleges emelkedést követően északnyugat felé vette az irányt, mivel a műhold tervezett pályájához erre kellett mennie, második és harmadik fokozata is remekül működött, a felső fokozat, a Fregat azonban nem.
A Fregatnak mintegy 10 perccel a fellövést követően kellett volna az első pályamanőverhez begyújtania a hajtóművét az északi sarkvidék felett (ezzel a meteorológiai műhold kb. 800km-es magasságú, sarkok felett áthaladó pályáját elérnie), olyan helyen, amire nem látnak már rá az orosz földi irányítók. A kapcsolatfelvételre a rakétával csak akkor került volna sor, mikor az ismét beér az oroszok látóterébe, előtte még egy hasonló manőverre sor került volna a déli sarkvidék felett is. A meteorológia műhold pályára állítása után újabb manővereket követően a kisebb műholdak különböző célzott pályáit is elérte volna a jármű, így a teljes folyamat néhány órás lett volna a tervek szerint. A befejezésben, 5,5 órával a fellövés után a Fregat a Csendes-óceán lakatlan keleti része felett ért volna vissza a légkörbe, hogy ott elégjen.

Annak ellenére, hogy a kapcsolatfelvétel sikertelen volt, a Roszkozmosz ekkor még a meteorológiai műhold pályára állításának sikeréről adott ki közleményt, mellékesen megjegyezve, hogy az űrjárművel nem sikerült felvenniük a kapcsolatot a tervezett átrepülési időben, mivel azt nem találták a célzott pályáján… Hamarosan a hivatalos orosz média számolt be arról, hogy a két első (sarkok feletti) pályamanőverhez szükséges Fregat hajtómű működési szakasz egyike biztosan nem jött létre s így valószínűleg nem tudta a műholdakat se megfelelő pályára szállítani a rakéta. Az első (északi sarkvidéki) manőver kezdetéből még érzékelhettek valamit a földi irányítók, de az nem derült ki, hogy be is fejezte-e azt a Fregat. Moszkvai idő szerint késő délután az orosz Interfax hírügynökség megerősítette, hogy emberi mulasztás miatt sikertelen volt a projekt. Ugyanekkor az amerikai NORAD is azt jelezte, hogy nem észlelték a felbocsátott műholdakat egyáltalán – annak az esélye, hogy a műholdak mégis a helyükre kerültek, gyakorlatilag teljesen elhanyagolhatóra csökkent a nap végére.
Mindeközben, még a nap hajnalán az Észak-Atlanti-óceán felett járó pilóták beszámoltak egy általuk megfigyelt több elégő darabból álló és széteső „tűzgömbről” Izland közelében, egy London – Montreal járat pilótája videót is készített róla, abban az időben, amikor a Fregatnak a sarkvidék felett kellett volna átrepülnie.

A számos találgatást követően a Fregat gyártója a következőket nyilatkozta a sikertelenségről: a Fregat műszakilag kiválóan működött, ám a repülését irányító szoftver ahelyett, hogy a Vosztocsnij kikötőből történt fellövés pályaadataival dolgozott volna, a korábbi, bajkonuri és pleszecki adatokkal repült!!! Gyakorlatilag tehát rossz adatokat töltöttek fel a Fregat repülésirányító rendszerébe.
A helyzet eszerint: a harmadik rakétafokozatról leválva a Fregat azt érzékelte a telemetriai adatokból, hogy nem megfelelő a pályaszöge, ezért módosító manőverbe kezdett, hogy a betáplált adatoknak megfelelő irányba hozza a járművet. Amikor az első műhold pályára állításához szükséges első, repülési adatoktól független, előre programozott fő hajtóműmanőver elkezdődött, a Fregat még igazgatta a pályaszögét, így a tervezettől teljesen eltérő lett a pályája A fő hajtóműmanőver kezdetekor még az irányítóközpont kapott jelet a manőver elindításáról, ám arról már nem, hogy merre tart ezáltal a Fregat és a hasznos teher…
A jelenleg rendelkezésre álló adatokból egyelőre nincs pontos számítás, de úgy fest, hogy az irányváltással egyidejű hajtóműmanőver öngyilkos pályára vitte a Fregatot, s így az az Atlanti-óceán északi része felett visszatért a légkörbe és elégett. Elméletileg a rendelkezésre álló telemetriai adatokból ki lehet majd pontosabban is számítani a hiba egzakt okát, így az erre alakult bizottság a következő két hét során fogja megállapítani a hivatalos hibaokot.
Ha a bizottsági vizsgálatban is beigazolódik a gyártó részéről megadott nagyon is logikus hibaok az indítási helyszín programozási hibájáról, akkor az eset bekerül az űrhajózás történetének legnagyobb bakijai közé.

Eredeti angol nyelvű cikk ITT található.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)