A NASA Goddard Űrközpont bolygódinamikai laboratóriumának friss kutatási eredményei alapján a Mars kérge kevésbé sűrű, mint korábban gondolták, a tanulmányuk a Geophysical Research Letters-ben jelent meg augusztus 5-én.
A gravitációs mérésekkel elvégzett vizsgálatok alapján a vörös bolygó kérgének vastagabb és vékonyabb régiói közt kisebb a sűrűségkülönbség, s arra következtettek a kutatók, hogy ezt a kéreg porózussága okozhatja. Teljesen nem zárják ki azt sem, persze, hogy az ismerttől eltérő ásványi összetétel játszik szerepet a váratlan eredményben.
A mérések szerint a marsi kéreganyag sűrűsége 2582 kg/m3, korábban ennél nagyobbnak, minimum a földi óceáni kéreg sűrűségével (2900 kg/m3) egyezőnek vélték. A friss adat szerint a sűrűség nagyjából akkora, mint a holdi (2550 kg/m3) kéregé.

A Föld és a Hold esetében igen részletes gravitációs információk állnak rendelkezésre hála a kifinomult műholdas méréseknek, a Mars esetében a jóval alacsonyabb felbontású mérések elemzésével most kaptak csak ilyen információkat, ám még így is sokkal pontosabb eredmény született, mint pusztán a marsi talaj és sziklák összetételéből korábban kikövetkeztetett. A marsi mérési eredmények elemzésénél új módszert használtak: bevonták a felszín magassági adatait is, ez alapján modellszámítást végeztek próbaképpen a Holdra vonatkozóan – az eredmény a módszert igazolta, ugyanis megegyezett azzal, amit a Hold körül keringő GRAIL szonda friss és pontos méréseivel kaptak.

A marsi kéreg a vártnak megfelelően sűrűbb a nagy vulkánok alatt, másutt, főként a becsapódási kráterek régióinál és a kiterjedt lapályoknál viszont kevésbé – a már említett holdi méréseket végző GRAIL szonda adatai alapján ez a kéreg porózus, vagyis lyukacsos voltával függ össze. Ez alapján a kutatók megjegyzik, hogy nem elegendő ismerni a kéreg összetételét, az is fontos, hogy milyen módon áll egybe maga a kéreganyag.
A használt új módszerrel más égitestek kérgének sűrűségére is pontosabb adatokat lehet kiszámolni, s a topográfiai és gravitációs adatok ismeretében az égitestek kialakulását, geológiai múltját is alaposabban megérthetjük.

Eredeti cikkek ITT és ITT olvashatók.

A cikket fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)