2019.11.08.

Porfelhők mögött: egy nóvarobbanás halvány fénye

A Tejút sűrű, majdnem teljesen átlátszatlan porfelhői által elvörösített, a Hattyú csillagképben található V2891 Cygni elnevezésű lassú nóva nagyobb távcsövekkel most már akár vizuálisan is megfigyelhetővé vált.

A tavalyi év nóva dömpingje után (16 galaktikus nóva) az idei év első fele elég ínséges volt a galaktikus nóvák terén: augusztus elejéig mindössze egyetlen galaktikus nóva felfedezés történt. Ezt követően viszont volt még néhány viszonylag fényes, amatőrök által is észlelhető nóva (Nova Ori 2019, Nova Sct 2019 vagy a V3890 Sgr visszatérő nóva). Néhány felfedezés pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tejút síkjához közel valószínűleg több olyan galaktikus nóva is elkerülhette esetleg a nóvavadászok ill. az optikai tartományban működő, kisebb távcsővel égboltfelmérő programok figyelmét, amelyeknek a fényét halványították a Tejút sötét porfelhői. Pontosabban a csillagközi fénykioltás következtében ezeknek a vendégcsillagoknak a fényes erősen elvörösödött, emiatt a vizuális tartományban ezek a nóvák akár 8-10 (vagy még több) magnitúdóval halványabbak, mint távolságuk alapján várható lenne, viszont infravörös tartományban ez a fénykioltás jóval kisebb, így megfigyelésükre vörösérzékeny kamerákkal sokkal nagyobb az esély.

Ilyen erősen elvörösödött nóva (“highly reddened nova”) a közeli infravörös tartományban dolgozó a Palomar Gattini-IR égboltfelmérő program által szeptember végén felfedezett PGIR19brv (AT 2019qwf), amely később a V2891 Cygni hivatalos nevet kapta. Ez az égboltfelmérő program a teljes égboltot átfésüli átlagosan kétnaponta a közeli infravrös tartományban. A PGIR19brv-t szeptember 17-én fedezték fel 11,3J magnitúdó fényességnél. A felfedezésről beszámoló ATEL közleményben megjegyzik, hogy a megadott pozíción nem szerepel ismert égitest a 2MASS katalógusban. Ennél a 0,2 fok galaktikus szélességnél a g-sávban 14,6 magnitúdó a fénykioltás (extinkció) mértéke, míg az infravörös J-sávban “csupán” 3,1 magnitúdó. A felfedezést követő napokban szeptember 24-ig a nóva folyamatosan fényesedett egészen 10,6J magnitúdóig. A palomar-hegyi 1,5 méteres távcsővel készített színképfelvételek is megerősítették, hogy egy erősen vörösödött klasszikus nóvát fedeztek fel.

A bejelentést követően szeptember 24-én én is lefotóztam a nóvát az iTelescope hálózat új-mexikói T21 jelű táv-csövével. A V-szűrős képeken alig látszott a nóva: a fényessége 16,7V magnitúdó volt. Az I-szűrő képeken viszont szép fényes volt a V2891 Cygni: 13,08I körül volt a fényessége. A következő napok AAVSO R-szűrővel készített észlelései szerint kb. 14,6R volt a fényessége a vörös sávban. Ez alapján nem csoda, hogy a V2891 Cygni nem vált túl népszerű célponttá az amatőr változócsillag-észlelők között.

Az a néhány észlelő viszont aki rendszeresen megfigyelte ezt az Észak-Amerika-ködtől (NGC 7000) mindössze kb. 2-3 fokkal ÉK-re található nóvát, az ezt követő másfél hónapban arról számolt be, hogy október folyamán I-sávban folyamatosan fényesedett kb. 0,6 magnitúdót, majd november elején hirtelen tovább fényesedett még 0,7 magnitúdóval, elérve a 11,8I fényességet. A ma hajnalban az iTelescope hálózat kaliforniai 43,1 cm-es táv-csövével készített V-szűrős fotóimon 15,2V volt a nóva fényessége, tehát V-sávban is kb. 1,5 magnitúdót fényesedett a V2891 Cygni. Ez alapján a nóva most már akár a nagy távcsővel vizuális megfigyelők számára is elérhető lehet.

A V2891 Cygni AAVSO-térképe

 

Szerző: Fidusz november 07, 2019

4/5 (1)

Értékelés

About the Author: