A régóta várt BepiColombo űrszonda szombaton, október 20-án egy Ariane-5 rakéta hátán indulhat el a Merkúr felé vezető útjára a Francia Guyana-ban lévő Kourou űrkikötőből, s majd 2025. végén éri el a Merkúrt. Az űrhajó az Európai Űrügynökség és a JAXA közös küldetése, Merkúr körüli működését alapban egy évesre tervezték, amelyet egy további évvel meghosszabbíthatnak esetleg. A két részből álló szonda európai egysége az MPO (Mercury Planetary Orbiter) magát a bolygót vizsgálja s ehhez a Merkúrhoz közelebb, míg a japán egység, a MMO (Mercury Magnetospheric Orbiter) a bolygó mágneses terét és légköri környezetét méri, s kissé távolabb kering a Naprendszer legbelső bolygója körül. A két külön egységet az ESA transzfer eleme kapcsolja egybe és szállítja a célállomásig.

A nehezen elérhető és igen szélsőséges Merkúrt eddig két amerikai űrszonda vizsgálta: a Mariner-10, amelyet 1973-ban lőttek fel és Nap körüli pálya során 3 alkalommal randevúzott a Merkúrral s annak kb. 45%-át térképezte fel, majd a 2004-ben útjára indult Messenger, amely 2011-15 közt gyűjtött adatokat a legbelső bolygóról, s teljes feltérképezéssel fejezte be a küldetését.

A BepiColombo a Messenger méréseit folytatja, illetve annál részletesebb, gazdagabb adatokat szolgáltat majd a Merkúrról. Az MPO egység 450 x 1500 km-es poláris pályán kering majd a bolygó körül 2,3 órás periódussal, az MMO pedig jóval elnyúltabb, 590 x 11640 km-es, 9,3 órás, szintén poláris pályán járva dolgozik majd. A két külön egység részben egymás méréseit kiegészítő munkája révén összehasonlításra alkalmas adatokkal szolgál majd, s ezek a Merkúrról komplexebb információt adnak majd, mint egy szonda tudna.

A szonda a több mint 7 éves, Merkúrhoz vezető útja során mind a Föld, mind a Vénusz, mind pedig maga a Merkúr gravitációját igénybe veszi majd hintamanővereihez, ez teszi lehetővé, hogy a Merkúrhoz végül kellően lassan érkezzen és orbitális pályán végezhesse a munkáját. A hosszú út során a transzfer modulon elhelyezett ionhajtóműveket használ a szonda, majd a Merkúr körüli pályára álláskor a két külön egység az MPO normál (kémiai) hajtóműveivel folytatja a közelítést. A megfelelő pályát elérve az MMO leválik, s az MPO tovább ereszkedik a saját, alacsonyabb pályájára.
A legnagyobb kihívást a Merkúr közelében uralkodó szélsőséges hőmérsékleti és sugárzási viszonyok jelentik, s az európai űripar számára ez az első olyan eszköz, amelynek e körülményekkel dacolva kell majd elvégeznie a feladatait.

A Merkúr-szonda a nevét az olasz asztrofizikus-matematikus Giuseppe „Bepi” Colombo után kapta (magyarra fordítva Galamb Jocó), a kutató többek közt a Merkúr optimális megközelítéséhez szükséges pályaszámítások révén került a most induló szonda anyakönyvébe.

A szombat hajnal 03:45-ös fellövést az ESA élő adásában követhetjük majd (az élő adás 3:15-től 04:30-ig tart majd).

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)