Az ESA és a Roszkozmosz közös küldetése, az ExoMars rovere hivatalosan is nevet kapott, Rosalind Franklin-re esett a névbizottság választása a beérkezett kb. 35000 javaslatból. A 2020 nyarán induló és 2021-ben a Marsra érkező rover az élet építőkövei után kutat majd, 2 méteres mélységből vett talajminták elemzésével, ehhez a rover, amely önjáró, ultramodern, automata laboratóriumként üzemel majd a vörös bolygó felszínén.

Rosalind Franklin mindössze 37 évet élt angol fizikai kémikus, röntgenkrisztallográfus volt, akinek munkássága és egy doktoranduszával együtt alkotott fotója segítette elő a DNS kettős spiráljának felfedezését. Franklin a felvételek alapján számításokat is végzett, és feltételezte a kettős spirál alakot, erről egy előadást is tartott, amelyen Watson is a hallgatóság soraiban volt. Bár Watson állítása szerint nem is emlékezett Franklin előadására, később Franklin kollégája, Franklin tudomása nélkül mutatta meg neki a kérdéses fotót, s ez jelentette a bizonyosságot Watson és Crick elméletéhez. Franklin semmilyen elismerést nem kapott e munkájáért, mire Watsonék megkapták a Nobel-díjat, ő már sajnos halott volt. E munkáján túl további, úttörő anyagszerkezeti vizsgálatokat is végzett.
A névbejelentésre a rovert építő Airbus angliai ”Mars-udvarában” került sor ma délelőtt, az ünnepségen az ESA vezetőin, valamint a brit tudományügyi miniszteren túl Tim Peake brit űrhajós is jelen volt, és őt érte az a megtisztelő feladat, hogy bejelenthette a nyertes nevet. Az Európai Űrügynökség rendre valamely jeles kutatóról nevezi el az utóbbi években az űrjárműveit.

A rover hamarosan elkészül, majd Angliából Franciaországba utazik, ahol beszerelik a Marsig vezető útján a járművet magában foglaló német gyártású kapszulájába, majd pedig az orosz gyártású leszállóegységbe, Franciaországból majd Bajkonurba utazik a rover, ahol beszerelik az útjára indító űrhajóba. Ha minden a tervek szerint halad, s erre igen jók az esélyek, a járművet 2020. júliusában lőhetik fel Bajkonurból. A leszállás helyszíne feltehetően az Oxia Planum vagy a Mawrth Vallis lesz majd, de a kiválasztottra még véglegesen rá kell bólintaniuk a szakembereknek. Mindkét helyszín alkalmas lehet az életnyomok felkutatására, agyagos üledéket tartalmaznak, ám kissé eltérő környezeti viszonyokkal találkozhat majd a rover a 218 naposra tervezett hivatalos küldetési időszaka során. A végleges döntést a fellövés előtt egy évvel hozza majd meg a Roszkozmosz és az ESA, a tudományos célokon túl a leszálláshoz szükséges terepi feltételek alapján.

Az eredeti cikk angolul itt elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)