A nanoműholdak (CubeSat) 10x10x10 centis egységekből álló űrjárművek sokszor bizonyították már létjogosultságukat, s nemcsak földközeli pályán, tavaly a Marsra utazó InSight űrszondát kísérte két nanoműhold és kiválóan működtek. A kereskedelmi alkalmazásuk is igen kifizetődő, mivel kis terhet jelentenek a fellövés során, így olcsón lehet őket a világűrbe juttatni is. Nem igényelnek saját rakétát, hanem valamely nagyobb küldetés „potyautasaként” lehet őket pályára állítani, valamint olcsón és gyorsan előállíthatóak.

Az ESA számos lehetőséget tesztel a segítségükkel, például légköri visszatérést, napsugárzás-mérést, ózonszint-mérést végző nanoműholdak jutnak hamarosan Föld körüli pályára. A Picasso nevű, 3 egységből álló műhold mindössze másfél kilós, ám a sztratoszféra ózonszintjét, a mezoszféra hőmérsékletét s az ionoszféra elektronsűrűségét is képes lesz majd mérni. Az ESA számos alvállalkozó ipari partnere is beszállt a nanoműholdak fejlesztésébe, jelenleg 9 különböző nanoműhold-projekt fejlesztése folyik. Ezek közt olyan innovatív megoldásokat is vizsgálnak, mint a nanoműholdak randevúját és összekapcsolódását, ennek például az űrszemét begyűjtésében és légköri megsemmisítésében is lehet feladata majd. További lehetőséget is rejt a módszer: így akár nagyobb, automatikusan saját magát felépítő műholdat is lehet majd a világűrben összeállítani külső beavatkozás, emberi jelenlét nélkül, vagy csak egy-egy sok műholdból álló kis flottát egymás közelébe hozva együtt üzemeltetni. A nanoműholdaknak igen fontos szerep jut majd a Marson gyűjtött minták összeszedése és hazaszállítása során is, ám más, bolygóközi küldetésekben is feladatot kaphatnak majd.

Nanoműholddal terveznek majd megvizsgálni egy aszteroidát is, ehhez az M-ARGO nevű küldetést fejlesztik, de vizsgálnak egy új műhold-irányítási technológiát, innovatív távközlési lehetőséget is.
Különösen azok az ESA-tagországok támogatják a nanoműholdak fejlesztéseit, amelyeknek nincs erős saját űrprogramjuk, de a különféle feladatokban jeleskedő cégeik nemzetközi együttműködése is fontos tényező a fejlesztésekben, ezzel a saját iparuk részese lehet a műholdas küldetéseknek. A nanoműholdak bizonyos részeit nem is kell egyedileg tervezni és építeni, hanem kereskedelmi forgalomban kapható egységek is felhasználhatóak bennük, ez még olcsóbbá és egyszerűbbé teszi őket. Azonban ezek az egységek nem az űrbéli környezetre készültek, így külön tesztekre van szükség a beépítésük előtt. Az ESA viszont saját, és partnerei üzemeltette tesztlaborokkal is rendelkezik, ahol a különféle műszaki, mechanikai és sugárzási, rádiózási viszonyokat lehet vizsgálni a nanoműholdak építése, tervezése során.

Kétévente kerül sor a CubeSat Ipari Napok rendezvényeire is, ahol az ipar képviselői ismerkedhetnek a technológiával, a legutóbbi ilyen eseményen 150 szervezettől 250 résztvevő volt jelen. Több tucat cég együttműködése segíti a nanoműholdas iparágat már most is, s az idén nyáron Hollandiában tartandó rendezvényen minden korábbinál több résztvevőre számít az űrügynökség.

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)