2018.11.19.

Miről árulkodnak a Ceres töredezett aljú kráterei?

Saját Holdunk jó néhány becsapódási kráterét jellemzi az, hogy a kráter alja töredezett – ezek neve is töredezett aljú kráter, angol rövidítésben FFC – ennek oka pedig, hogy a becsapódást követően a kráter alá magma nyomult be. Egy nemrégiben megjelent kutatásban a Ceres törpebolygón felfedezett hasonló típusú FFC alakzatokat elemeztek amerikai és német kutatók abban a reményben, hogy a törpebolygó belső folyamatairól kapnak így információkat.

A kutatásban a munkáját néhány hete befejezett Dawn űrszonda adataiból, felvételeiből, s az ezek alapján készült digitális térszínmodellből dolgoztak a kutatók. Amellett, hogy a Holdon jól ismertek az FFC típusba sorolt (s azon belül is tovább osztályozott) kráterek, a Marson is tudunk ilyenekről, a Mars esetében azonban a vulkanikus hatáson túl esetleg a felszín alatti vizek ill. jég is befolyásolhatták a speciális kráteraljzatok kialakulását.

A Ceresen felismert FFC kráterekről a kutatók teljes katalógust készítettek, s be is sorolták az összeset a Holdról ismert osztályokba.
A kialakulási modell szerint a becsapódás után alulról benyomuló magma (dájk) egészen addig halad a felszín felé, mígnem eléri a becsapódáskor a kráter alatti kőzetekben létrejött erősen töredezett és kis sűrűségű rétegeket, itt a felfelé nyomulás megáll. Nem áll meg azonban a benyomuló magmatestet felfelé hajtó nyomás, és ekkor a dájkból oldal irányban haladhat tovább a magmaanyag, egészen a becsapódási kráter pereméig, a peremek alatt ugyanis már túl nagy nyomás nehezedik a kőzetekre s megállítja a magmát. Amennyiben még mindig van elég nyomás, ami a magmatestet hajtja, a további benyomulás hatására a kráter alatt lakkolit dóm jön létre, s ennek a kőzetre ható feszültsége miatt jelennek meg a kráteraljzat felszíni repedései is. Emellett a lakkolit jelenléte biztosítja az FFC típusú kráterekre jellemző kisebb mélységet is, mivel a benyomulás megemeli a kráter aljzatát is.
A Ceres FFC-i esetében ugyanolyan tulajdonságokat mértek a kutatók, a törpebolygó e kráterei s sekélyebbek a nem töredezett aljú társaikhoz képest, s ebből úgy vélik, hogy a létrehozó folyamat is megfeleltethető annak, amit a Hold esetére készített elmélet leírt. Azonban a Ceres esetében nem képlékeny szilikátos kőzetről (mint a Holdnál), hanem a felszín alatti sós vizes elegyről, kriomagmáról lehet szó. A Ceres számos felszíni alakzatáról vélik úgy a kutatók, hogy azok valamilyen kriovulkáni hatás eredményeként alakultak ki (ilyen pl. a földi lávadómokra nagyon hasonlító Ahuna Mons), ezért logikusnak tűnik, hogy a becsapódási kráterek alá benyomuló anyag is ez a kriomagma, vagyis a sós, vizes elegy. Azonban a Ceres belső szerkezeti modelljei alapján a kriomagma pusztán a felhajtóerő révén nem érhetné el a felszín közelének azon kis mélységeit, amelyekre a kriovulkanizmus vagy az FCC alakzatok jelenléte utalnak. Ehhez azonban van egy másik elmélet, amelyből már megszülethetnek azok a kriovulkáni, kriomagmatikus alakzatok, amelyeket a Ceresen találtak: ez a differenciált terhelés elmélete. Hasonlóan a földi só-diapírok keletkezéséhez, a Ceresen is a mélyben lévő sós anyagra nehezedő fedő kőzetek eltérő nyomása, egyenlőtlen eloszlása indítja be a sók mozgását, majd a felszínre emelkedését. A becsapódási kráter keletkezésekor a fedő kőzetréteg egy részét a becsapódás eltávolította, s ezzel helyileg megváltozott a mélybeli sóra nehezedő nyomás, s beindulhatott a só emelkedése a felszín irányába.

Ahuna Mons

 

Az FFC-k egy részét azonban más folyamat hozhatta létre, attól függően, hogy hol helyezkednek el e kráterek a Ceresen. A szilárd fázisú áramlás révén kis viszkozitású és kis sűrűségű anyag helyeződik át a felszín alatti rétegben, ez a folyamat eredményezheti az egyes FFC jellegzetességek megszületését, ehhez az szükséges, hogy a felszín alatti kis sűrűségű és kis viszkozitású réteg peremén helyezkedjen el a kráter. A kutatók szerint bár ez is magyarázhatja egy részét az FFC-knek, a döntő részükben a kriomagma felnyomulása a felelős a felszíni repedések kialakulásáért.

Az összesen 21 FFC típusú, most azonosított és kategorizált Ceres-kráter esetében általánosan megállapították, hogy a kráterek közt a fiatalabbakra jellemző az FFC jelleg. A cikk ábráin az Ezinu nevű kráter szerepel, a második felvétel közeli kép a kráteraljzat kanyonyszerű repedéseiről.

A kutatásról a Journal of Geophysical Research Planets számolt be október 15-én.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: