Messier 24 – vizuális észlelési útmutató
Sziasztok!
Ezúttal szeretném megfigyelésre ajánlani a szerintem nem elég figyelmet kapó Messier 24 miniverzumot, ami mindenképpen több mint egy ködös, binokuláris Tejút folt a Sagittariusban.
Fényszennyezett városi égen is fantasztikus csillagsűrűsödésként figyelhetjük meg kis nagyítás mellett az M24-et. Ködös jellegét nem láthatjuk, de minden műszerrel lerajzolhatatlan és lefényképezhetetlen látvány tárul elénk a rengeteg csillag miatt. Azonban nem kell megelégednünk a felületes szemléléssel is lenyűgöző tátvánnyal, ugyanis kis odafigyeléssel és legalább egy 150-es műszerrel sok érdekességre bukkanhatunk ebben a kis „galaxisban”.
Elsőként az NGC 6603-at fedezhetjük fel az északi részen. Rohadt halványan, de egyértelműen kirajzolódó kis ködös foltot láthatunk nagy, 200x-os nagyítás környékén. Szerencsés esetben hosszas szemléléssel előbukkan egy ferde „T” betű halvány, 13mg körüli csillagokból kirakva.
A halmaz 11 mg-s és 5′. Én kb.12-15 csillagát tudtam megpillantani a 100-ból.
Innét induljunk „lefelé” ahol hamarosan rábukkanhatunk az SHJ263/264 kettőscsillagpárra, melyek minden tagja önmagában is kettős. Tág, fényes szép négyes.
Tovább haladva „lefelé” a kaotikus kavargásban egy fura logó-t találunk, melynek tagjai 12-12.5 mg fényességűek és a TURNER 3-at alkotják. Érdekes látvány, kár kihagyni. kb 2′ területen 10 csillag alkotja a vonalat amit kis képzelőerővel dobókocka hatossá egészíthetünk ki.
Innen jobbra fordulva egy mini Cassiopeiahoz érkezünk, melynek „Alfája” rejti a Markarian 38 nyílthalmazt, ami ha az ég másik részén lenne, mindenképpen sokkal több figyelmet érdemelne. A 13-15 csillagból álló csoport alig 1′ területre zsúfolódik össze, és tulajdonképpen egy 13 tagból álló többes-csillag rendszer, mely BU 284-el is van jelölve. Ez a halmaz önmagában is legalább negyed órás megfigyelést ígényel.
Ha innét jobbra megyünk, akkor egy iszonyat nehéz, bár fényes, de annál kisebb planetáris ködhöz érkezünk ami az NGC 6597. A katalógusban megadott 11″-es kiterjedés teljesen nyílvánvaló ökörség, maximum 5-6″. Alig lehet megkülönböztetni a környező csillagoktól, de 200x-os nagyítás körül jól látszik, hogy a látszólagos kettőscsillagpár egyik tagja egy fókuszálhatatlan foltocska. Nem egy nagy látvány, de nem szabad kihagyni, ha már idáig jöttünk.
Innét felfelé megyünk hogy lássunk végre Budapestről is egy sötét ködöt! A Barnard 92 ugyan nem ugrik ki a fényszennyezett égen a környezetéből, de mindenképpen feltünő, hogy nem látunk az ég egy jókora területén egyetlen csillagot sem, miközben mindenhol 12-13 mg-s csillagok nyüzsögnek. Vidéki égről pazar lehet!
A B92-től balra találjuk a Cr 469 nyílthalmazt, ami 11-12 mg-s csillagok klasszikus „vadkacsa” csoportja, igaz van egy szára az egyik irányba, ami ezt a formát megbontja. kb. 10 csillagot látni 3-4′-es területen belül.
Természetesen tucatnyi halványabb kettőscsillag, és elérhető változó is van az M24-ben, melyek észlelésre érdemesek, de ezek felkeresése már csak a „szakosodott” észlelőknek érdekes.
A rajz csak azokat a csillagokat tünteti fel, melyek elvezetnek az említett objektumokhoz!
Jó megfigyelést!
Varga Zsolt