Christina Koch amerikai űrhajós márciusban költözött fel a Nemzetközi Űrállomásra, eredetileg a szokásos fél éves küldetésre indult. Ma bejelentette a NASA, hogy a küldetése csak 2020 februárban fog véget érni, meghosszabbítják, és Christina ezzel a leghosszabb egybefüggő időt az űrben töltő hölgy lesz, Peggy Whitson 288 napos rekordját megdönti, és csupán egy picivel fog elmaradni a Scott Kelly féle 340 naptól.

Szintén hosszított küldetésen vesz majd részt az újonc Andrew Morgan is, ő majd júliusban érkezik meg az ISS-re. Mindketten a már korábban megkezdett, élettani hatásokat felmérő vizsgálatsorozat kísérleti nyulai lesznek, az eddigi tapasztalatok alapján van szükség az újabb hosszított tartózkodásra. Ezekre a felmérésekre az egyre közelebbi jövőt jelentő holdi és marsi utazásokhoz van szükség. Bár Scott Kelly és Peggy Whitson is jelentősen hozzájárultak már e tudáshalmazhoz, amelyet egyébként az elmúlt 50 év alatt apránként épített fel a NASA, a feltárult ismeretek újabb és újabb kérdéseket vetettek fel. Legfőképp az egyéni eltérések miatt van szükség újabb kísérletekre, és azt is fontos meghatározni, hogy milyen reakciókban különbözik a férfi és a női szervezet. Ezekből a vizsgálatokból lehet majd azt eldönteni, hogy mik azok a változások, amiket még problémák nélkül elvisel a szervezet, bár igen nagy rugalmasságról és alkalmazkodásról tanúskodnak az eddigi űrhajósok is a hosszas űrbéli tartózkodás során.

Morgan katonai háttérrel rendelkező, eredetileg orvosi végzettségű űrhajós első repülése lesz, nagycsaládos, négy gyerek édesapjaként indul az ISS-re, és idén júliustól jövő márciusig tölti majd a szolgálati idejét Föld körüli pályán. Katonaként ejtőernyős és orvos is volt számos terepen, pl. Afganisztánban és Irakban is, orvosi képzettségeiben sportorvos, sürgősségi orvos, repülőorvos, emellett további képesítése van mozgásszervi ultrahangos vizsgálatokhoz, és ejtőernyőzésre specializált egészségügyi tisztként is szolgált.

További újonc is megy majd az Űrállomásra, szeptemberben Jessica Meir következik, aki eredetileg biológus, tengerbiológus doktor, illetve űrkutatási egyetemi végzettsége is van. Több évet töltött extrém környezetben élő állatok élettani vizsgálataival, majd dolgozott a Lockhead Martin emberi élettani kutatási programjában. Ezen időszak során már részt vett a NASA kis gravitációs repülésein, illetve búvárként speciális tenger alatti űr-analóg kísérleteiben is, búvárkodott az Antarktiszon és a trópusokon is különböző kutatócsoportokkal, de része volt az ESA búvár programjának is. A doktori disszertációját a tengeri emlősök és madarak oxigén-felhasználásáról írta, de további kutatásokat is végzett e témában, illetve tanársegédként dolgozott a Harvard orvosi karán.

Mindkét újonc végzettsége és tapasztalata is hozzájárul majd az ISS-en egyre nagyobb hangsúly kapó biológiai, orvosi, élettani kísérletekhez.

Az eredeti angol nyelvű cikk itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)