2018.08.24.

Meghatározták a Hajabusza-2 és robotjai leszállóhelyét

A japán kisbolygó-kutató szonda június végén érkezett meg a célállomáshoz, a különös, gyémántkristály formájú, 400 méteres Ryugu aszteroidához, s megérkezése óta az égitest felmérésén dolgozott. Augusztus 23-án Tokióban ismertették a kiválasztott leszállóhelyeket a szonda irányítói.
A szonda (és 4 leszálló független robotegysége) a kisbolygó felszínéről begyűjtött mintával visszatér a Földre 2020-ra. A leszálláshoz helyben kellett megtervezni a pontos területeket, ehhez volt szükség a 2 hónapos felmérésre, amelynek során a szonda legközelebbi átrepülésekor 851 méterre közelítette meg a kisbolygót. E közelség során olyan fotókat is készített a felszínről, amelyek méteres felbontással mutatják a terepet – s ki is derült, hogy nem lesz könnyű dolga a leszálláskor a szondának. A teljes felszín sziklákkal borított.

A közelítést a szonda szabadeséssel oldotta meg, így az aszteroida tömegvonzásának mértékét is kiszámíthatták, s ezzel együtt megbecsülték a tömegét is: kb. 450 millió tonnás a kisbolygó.
Októberben a Hajabusza 60 méterre megközelíti az aszeroida felszínét, ekkor fogja az első leszállóegységét, a francia-német építésű MASCOT leszállóegységet ledobni – a cipősdoboz méretű robot a kis gravitációban szabadeséssel éri majd el a felszínt. A leszállást irányítani nem lehet, így kb. 70 méteres pontossággal tudják csak megmondani, hol éri majd el a sziklás felszínt. A 30 cm/s sebességű ereszkedés végén a felszínről gumilabdaként vissza fog pattanni, majd ezt követően pattog a végleges helyére, s így ezt egyáltalán nem lehet pontosan megmondani, néhány száz méteres körzetben bárhol lehet. A fő leszállóhely mellett két póthelyszínt is kijelöltek a különösen problémás felszín miatt.

A helyszín kiválasztása során a sziklák eloszlása és mérete felméréséből kapott adatok alapján lefuttatott számítógépes szimulációk sorozatán keresztül egy tízes listára szűkítették a lehetséges pontokat, majd ezekből választották ki a kisbolygó déli féltekéjén a legalkalmasabbnak tűnőt. A kiválasztás során hasonló alapelvek alapján hoztak döntést, mint a Rosetta üstököskutató szonda Philae leszállóegysége esetén néhány éve. Fontos volt, hogy milyen felszíni hőmérsékleti viszonyok közt tud majd a robotegység működni, és arra is szükség volt, hogy kellő megvilágításban legyen a helyszín, s emellett képes legyen rádiókapcsolatban maradni a Hajabusza-2-vel is. A MASCOT tudományos műszereinek is megfelelő terepet kellett találni, ahol ki tudják használni a mérési lehetőségeket, és arra is ügyelni kellett, hogy a MASCOT leszállóhelye ne ütközzön a japánok kiválasztotta mintavételezési helyszínnel és a saját MINERVA leszállóegységeik landolási pontjaival.
A MASCOT a leérkezés után képes lesz megfelelő állásba igazítani magát, és a speciális lába révén a továbbpattogásra is alkalmas lesz.

A tervek szerint október 3-án kerülhet sor a MASCOT felszíni ereszkedésére és landolására.

Az előző, Hajabusza-1 szonda az Itokawa kisbolygóval szerencsésebb helyzetben volt, annak felszíne ugyanis jóval sokszínűbb volt és így tudtak kedvezőbb körülményekkel bíró pontot találni a leszálláshoz. Jelen esetben gyakorlatilag majdnem mindegy, merre irányítják a leszállóegységet, mindenütt ugyanolyan sziklás a Ryugu felszíne. A MASCOT saját kamerával és műszerekkel végez majd a felszínen további felmérést, a műszereit megerősített szénszálas szerkezet védi.
A Hajabusza-2 az év további részében illetve 2019-ben a japán leszálló robotokat (MINERVA) is a felszínre bocsátja majd, illetve a saját mintavételezési manővereit is eztán fogja végrehajtani, majd 2019 decemberében hagyja el a kisbolygót és indul haza.

A cikk harmadik illusztráló képén vörös-cián szemüvegen át fantasztikus 3D felvételt láthatunk a Ryugu felszínéről.

Az eredeti angol nyelű cikkek ide1 és ide2 kattintás után elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: