2018.05.28.

Magánszervezet építene veszélyes aszteroidákat kutató műholdakat

A B612 Alapítvány nevet viselő kaliforniai nonprofit szervezet a Földre veszélyes, minket megközelítő aszteroidák kutatásának „üzletébe” szeretne beszállni, ehhez egy coloradoi magáncéggel, a York Space Systems-szel kötött partneri szerződés alapján lehet esélye.
A B612 neve ismerős lehet, ugyanis ez volt a Kis Herceg lakóhelyéül szolgáló aszteroida neve Saint-Exupéry regényében, ezért is vette fel a nevet az aszteroidakutató alapítvány. Korábban a szervezet szeretett volna egy kimondottan aszteroidavadász, 50cm-es, Sentinel nevű, infravörös űrteleszkópot létrehozni, ez a terve azonban anyagi okokból meghiúsult (a szükséges 450 millió dollárból mindössze 3 milliót tudtak összeszedni 2 év alatt). Az új terveik ennél jóval kisebb összegből megvalósíthatóak: az egy űrteleszkóp helyett kis műholdakból álló konstelláció volna az alkalmasnak tűnő, és mindössze 10 millió dolláros összköltségű flotta.

A műhold-konstelláció segítségével szeretnének egy dinamikus, interaktív „térképet” készíteni a potenciálisan veszélyt jelentő, ill. földközeli aszteroidákról, amelyhez egy új típusú azonosító és analizáló módszert alkalmaznának. Ennek, a szintetikus követésnek hívott módszernek az a lényege, hogy az égboltról készült felvételek sorozatát ezernyi elképzelhető formában összegezve az egyedi képeken nem észrevehető, mozgó pontokat be lehet azonosítani. Persze egy ismeretlen égitest esetén ez meglehetősen nagy számítási kapacitást igénylő feladat, azonban a cég szakemberei úgy vélik, hogy megoldható az egyre fejlődő technika segítségével. Ennek köszönhetően az egy nagy űrteleszkóp helyett több kisebb által rögzített felvételekből is kinyerhető a nagytól elvárt adat. 9 ilyen kicsike, 20 centiméteres teleszkópból állhatna a műhold-konstelláció, ezek Nap körüli pályán keringenének, és egy 2015-ben a JPL csillagásza által készített tanulmány szerint egy ilyen konstelláció 5 év alatt képes volna felfedezni az 50 méteresnél nagyobb aszteroidák 90%-át. A szintetikus követés technológiáját tavaly tesztelték is egy már működő, ám a Földet figyelő műhold 35 cm-es távcsöve segítségével, amelyet néhány ismert aszteroida felé irányítottak, s a kinyert képekből be is azonosították a kérdéses aszteroidákat. A gyakorlatban tehát kis távcsővel is lehet a halvány objektumokról jól használható felvételeket készíteni, így a projekt már „csak” a szükséges 10 millió dollárnyi összeg előteremtésében hibázhat.
Számos szakember persze szkeptikus magával a szintetikus követés technológiájával kapcsolatban is. Jó és használható a technológia például a műholdroncsok, űrszemét megtalálására és követésére, de a távoli, ismeretlen és halvány objektumok esetében nem találják alkalmasnak a feladatra. A NASA tervezi egy NEOCam nevű űrszonda felbocsátását is, amely hasonló céllal készül és jelenleg még a fejlesztései-kutatásai folynak. Ha zöld utat kap a NEOCam, onnantól csak 4 év kell a fellövéséig, és a tervek alapján ugyanolyan minőségű munkát végezhetne, mint a B612, korábban anyagi okból elvetélt Sentinel űrteleszkópja tette volna. Emellett földi megfigyelés is folyik majd néhány év múlva a Chilében készülő 8,4 méteres Large Synoptic Survey Telescope 2021-től kezdheti meg az égboltfelmérést, hasonló célokkal.

Jelenleg az igazán nagy méretű és az emberiség egészére veszélyes aszteroidák 95%-át ismerjük, azonban a kisebbeknek, amelyek pl. egy-egy nagyvárost képesek lennének letörölni a Föld színéről, csak kb. 41%-ról van tudomásunk. Ezek az aszteroidák 140-1000 méteres átmérőjűek, és már meglehetősen halványak, így leginkább csak a nagy távcsövek, illetve a kisebbek esetében a hosszú expozíciós idővel készült felvételek alkalmasak a felfedezésükre, főként, ha gyors mozgású az aszteroida.

Azonban a B612 által tervezett interaktív aszteroida „térkép” nemcsak a Föld védelmét szolgálhatná, hanem a majdani aszteroidabányászatban is segítség volna, így remélhetőleg a támogatók tolongani fognak az adományokkal és elkészülhet a tervezett műhold-konstelláció is.

Az eredeti cikkek angol nyelven itt és itt olvasható.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

About the Author: