2018.08.11.

Ma indul a Parker napszonda!

A floridai űrközpontból a mai napon lövik fel a NASA új napkutató szondáját, amelyet Eugene Parker napfizikusról neveztek el. A szonda, amely minden eddiginél közelebb repül majd a Naphoz, magyar idő szerint 09:33-kor indul útjára (Floridában ekkor még sötét lesz, így remélhetően igen szép látványban részesül, aki majd nézi a fellövést). A kilövésre a mai alkalommal kezdődően aug. 23-ig van lehetőség.

A fellövést a NASA TV-n követhetjük ide kattintva.

A szondét egy Delta-IV Heavy rakéta segítségével juttatják a világűrbe, ahol hosszú és fáradságos, nagy energiaigényű út vezet majd Napunkhoz. A szonda 6 millió kilométerre fogja megközelíteni csillagunkat, ez csak 0,4%-a annak a távolságnak, ahol a Föld kering (150 millió km).

Ahhoz, hogy ide eljusson, ellensúlyoznia kell azt a lendületet, amelyet a Föld keringésével kap, 55-ször nagyobb energiát igényel ez a Naphoz vezető pálya, mint az, ha a Marshoz küldenénk! A szondát úgy kell gyorsítani, hogy a Föld keringésének irányát ellensúlyozzuk, s ennek a rakétával megoldható részén felül a Vénusz gravitációját is igénybe veszi, hét hintamanőver végrehajtásával juthat majd megfelelően közeli pályára csillagunk körül a Parker. A Vénusz gravitációja azt az oldalirányú mozgási komponensét fékezi majd a szondának, amelyet a Föld keringése miatt magával vitt, s a Naphoz közeledve a mozgás másik (Nap felé irányuló) komponense nőni fog. 692.000 km/h sebességgel húz majd el a Nap mellett a szonda, ezzel az űrhajózás történetének leggyorsabb szondájává lép elő.

A Naphoz érve a szonda erősen elnyúlt, 88 napos keringési idejű elliptikus pályára áll (a pálya naptávol-pontja 109 millió km), s a közelpontjánál áthalad majd a Nap koronáján. Ez lesz a fő tárgya a vizsgálatainak, mivel innen erednek azok a nagyenergiás részecskék, amelyek oly veszélyesek lehetnek a földi technikai civilizációra is. A szondának nevét kölcsönző fizikus kutatási területe pont ez a régió volt (Parker jelenleg 91 éves és szerencsére jó egészségnek örvend), s ő jósolta meg az, ahogyan a napszél részecskéi a koronában szuperszonikus sebességre gyorsulnak, illetve fel is forrósodnak. Ez lesz az első olyan műszer, amellyel helyben lehet vizsgálni ezt a bolygónk számára oly kritikus viselkedésű régiót.

Az extrém körülményeket (a Nap sugárzása 520-szor nagyobb lesz a pályán, mint nálunk, itthon a Földön) speciális védőpajzsa segítségével élheti túl a szonda, a pajzs 11,4 cm vastag megerősített szénszálas anyagból készül, amelynek a belsejében habszivacs-szerű, szintén szénből készült réteg van. A pajzsot úgy tervezték, hogy kibírjon 1377°C hőmérsékletet is, amit a szonda külső felülete kapna, ha a pajzs nem védené, így azonban csupán kb. 30°C-osra melegedik fel az űreszköz. Mivel a napkorona a 2 millió kelvines hőmérséklete ellenére is relatíve ritkás részecskékből áll, így a hőátadás az igen kevés érintkező részecskének köszönhetően nem fogja a szondát is több millió fokosra forrósítani.
A szonda az összes eddigi űrszonda közt a leginkább önálló, fedélzeti szoftvere a pajzs mögül kikukucskáló szenzorai révén érzékeli, hogy tökéletes védelemben van-e a jármű, s szükség esetén hajtóműveivel korrigálja a szonda állását.
A szonda napenergiát használ a fedélzeti műveleteihez, külön, nagyobb felületű napelemek szolgálnak a pálya nagyobb távolságú szakaszán és sokkal kisebbek a közeli szakaszán. A nagy napelemeket a közeli szakasz idejére a szonda behúzza majd a védőpajzsa mögé, a kisebb napelemek pedig vízhűtéssel védekeznek az irgalmatlan meleg ellen (a vizet keringetik, így az a Nap felé néző oldalon felforrósodik, majd az árnyékban lévő oldalon lehűl, s e hűvöset viszi magával vissza a napfénynek kitett oldalra).

A szonda élettartamát 7 évre várják, ezen idő alatt 24 alkalommal kerüli meg a Napot, s ennyiszer fogja átélni a nagy közelségben uralkodó igen extrém körülményeket. A szonda idén novemberben kerül közel a Naphoz először, s decembertől várhatjuk róla a mérési adatokat is.

A Parker magával viszi azt a mikrocsipet is, amelyen annak a több mint 1,1 millió embernek a neve szerepel, akik az idén márciusi projekt idején erre jelentkeztek a NASA online felületén.

Az eredeti angol nyelű cikk ide kattintás után elérhető.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: