Nyári szabadságomat – családommal együtt – az Amerikában élő lányomnál töltöttem, Kaliforniában.

A nyaralás időtartamára sok kirándulást és számos látnivaló megtekintését terveztük. A programok között szerepelt – egyebek mellett – a híres Lick obszervatórium meglátogatása is. A létesítményt – földrajzi közelsége miatt – nem volt probléma felkeresni, miután interneten előzetesen informálódtunk az épület látogathatóságának feltételeiről.

Az 1283 méter magasan elterülő hegycsúcsra vezető út, ahol az obszervatórium található, rendkívül látványos és élvezetes volt, mivel az elénk terülő páratlan természeti szépséget végig egy izgalmas szerpentines autózás mellett csodálhattuk meg. Ahogy egyre feljebb és feljebb értűnk, úgy tárult elénk fokozatosan Kalifornia csodálatos, síkságokkal övezett, völgyekkel tarkított hegyes vidéke. A szerpentin végéhez közeledve aztán fokozatosan és látványosan előbukkant a csillagvizsgáló hatalmas épülete és dómja is.

Viszonylag korai érkezésünkkor az épületnél már volt néhány látogató. Útközben találkoztunk számos kerékpárossal is, ők viszont nem a kupola megtekintése miatt jöttek fel ebbe a magasságba, inkább csak a mozgás, a sportolás vagy az edzés öröméért teljesítették az erőt próbáló utat.

A csillagvizsgáló épületegyüttesében számos kiállítás tekinthető meg a híres távcső és környezete építésével, a csillagászati megfigyelésekkel, a múltbéli eredményekkel kapcsolatosan, de a helyiségben lehetőség adódik a látogatók számára értékes és maradandó szuvenírek, emléktárgyak vásárlására is.

A távcső megtekintésére óránként van lehetőség. Ennek során a látogató-központ munkatársa ismerteti az érdeklődőkkel a fontosabb adatokat, a távcsőt érintő jelentős eseményeket (pl. mikor és milyen céllal készült az obszervatórium, mire használták régen, melyek a jelenkori funkciói stb.) Látogatásunk idején mindez hozzávetőlegesen 20 percet vett igénybe, de mindeközben lehetőség nyílt a távcső alapos szemrevételezésére, fotózására, sőt érdeklődő, kíváncsiságoldó kérdések feltevésére is.

A távcső fő jellemzői:

Építése 1876-1887 között történt, névadójának hagyatékából a Mount Hamilton hegyen. Korábban ez volt az első lakott csillagvizsgáló. A kupola főműszere egy 91 cm méretű lencse, ami 1763 cm fókusszal készült. Az 1888. januárban átadott távcső évekig a világ legnagyobb távcsöve volt. Fontos változócsillag észleléseket végeztek vele, és ezzel fedezte fel Barnard a Jupiter 5. holdját, ami Galileié után az egyik legjelentősebb felfedezés volt. A műszerbe történő kényelmes betekintést a padozat emelésével és süllyesztésével oldották meg.

Az itt szerzett élmény nekem nemcsak turisztikai szempontból volt jelentős. A látottak számomra – amatőr csillagászként – felejthetetlen eseményként maradnak meg emlékeimben.

Üdvözlettel,
Vingler Béla
2019 augusztus 2.