Lehet, hogy újabb csillagközi látogatónk van?
Az Oumuamua után egy „gyanús” pályájú üstökös a jelölt, amelyet augusztus 30-án fedezett fel Genagyij Boriszov. A felfedezést követően bebizonyosodott üstökösszerű aktivitása, ennek köszönhetően kapott üstökösnek kijáró nevet is: C/2019 Q4 (Borisov), egyelőre, ám amennyiben bebizonyosodik a csillagközi eredete, majd új nevet is kap hozzá.
Most azonban maradjunk a feltételezésnél!
Az üstökös a rendelkezésre álló megfigyelések alapján erősen hiperbolikus pályán jár, az excentritása 3,5 körüli – ám ez még nem tekinthető végleges adatnak (összehasonlításul: az Oumuamua excentritása csupán 1,2 volt). Mivel az eddigi megfigyelések mind a pálya egész kis szakaszáról adtak csak információt, ám az üstökös még közeledik, s jó eséllyel még egy éven át is látszódhat majd, a további megfigyelésekre nagy szükség van, és meg is oldhatóak. Napközelsége idején se lesz túl közel a Naphoz, a jelen pályaadatok szerint a Mars pályája mellett vezet majd az útja. A sebességét kb. 30,7km/s-ra becsülik, ez nagyságrendileg hasonló az Oumuamua 26,33 km/s sebességéhez. A jelenlegi pályaadatok alapján a Cassiopeia csillagkép iránya felől érkezhetett.
Az üstökös december 10-én (másik becslés szerint 7-én) kerül majd napközelbe, jelenlegi távolsága a Naptól 2,7 CSE, fényessége +18 magnitúdó körül jár, így a feltételezések szerint viszonylag nagy méretű, kb. 10 km átmérőjű, de akár ennél is nagyobb égitest lehet. Ez persze nagyban függ attól is, hogy mennyi fényt ver vissza a felülete, de a csillagközi eredetű égitestektől nem várható el, hogy világos felületűek legyenek.
A csillagközi „vándorok” eseteinek modellezéséből valószínűbb az, hogy egy távoli naprendszerből üstökös tudjon elszabadulni, ezért is volt először különös, hogy az Oumuamua nem mutatott ilyen jellegű aktivitást. Elképzelhető, hogy a felszínét ért csillagközi sugárzás erős kéreg alá „zárta” annak illó anyagait, s ezért nem volt kómája, csóvája a Naprendszerben tett látogatása során. Mivel azonban a C/2019 Q4 egyértelmű üstökös-aktivitást mutat, ebben igencsak különbözik az első, igazoltan csillagközi látogatótól, és izgalmas lesz figyelni, mi történik vele a napközelsége környékén.
Az sajnos egyelőre nem világos, hogy fog-e annyit fényesedni, hogy amatőr felszereléssel is megfigyelhető legyen (bár Boriszov is amatőrként fedezte fel, neki saját építésű üstökösvadász távcsöve volt ehhez a „munkatársa”, nem első alkalommal.) Vigaszunk lehet, hogy hamarosan déli féltekés lesz, így mi akkor se látnánk, ha eléggé kifényesedne hozzá. ( JPL pályamodell és animáció itt elérhető)
Reméljük, hogy nagy számban gyűlni fognak még a megfigyelések és kiderül, hogy valóban csillagközi vándorral van-e dolgunk. Izgalmas lehetőség így, hogy nem csak utólag derül ki egy távozóban lévő objektum természete, mint az előző esetben.
Angol nyelvű publikációk itt1 és itt2, orosz nyelvű publikációk pedig itt3 és itt4.
Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon: Égen – Földön – Föld alatt)