Október 3-án 21:04-kor fogyott ki a MASCOT akkumulátora s ezzel sikeresen befejezte a maximálisan 16 órásra tervezett működését a Ryugu kisbolygó felszínén. A tényleges működési idő több mint 17 órásra sikerült, így a francia gyártású áramellátó berendezése igazán remekül teljesített. A robot minden mérési adatot és képet továbbítani is tudott a Hajabusza-2 fedélzeti számítógépének, ahonnan az anyaszondát átjátszóállomásként használva a földi irányítás apránként letölti mindezeket.

A robot minden műszere begyűjtötte a tervezett, részletes adatokat az aszteroida összetételéről és természetéről, a kamerája fotózott a leszállás és az elvégzett szöcskemanőverek során, illetve a felszín különböző pontjain. A MASCOT három aszteroida-napkeltét is láthatott a munkaideje alatt (a Ryugu tengelyforgása kb. 7 óra 36 perces).
A MASCOT történelmi küldetése nem lett volna lehetséges a szoros nemzetközi együttműködés nélkül, a robot német és francia műszerei, valamint a japán anyaszonda, és mindhárom nemzet földi irányítóinak, mérnökeinek szakértelme és elhivatottsága nélkül. A MASCOT volt az első, aszteroida felszínt helyben és nagy részletességgel tanulmányozó földi eszköz.

A Ryugu felszínét október 3-án hajnalban érte el a robot, majd beépített rugós „lába” segítségével az első automatikus szöcskemanőverrel megpróbálta magát megfelelő állásba hozni, azonban ez nem volt ideális a műszerek számára, így a földi irányítás parancsára újabb ugrással korrigálta a pozícióját. Ebben az állásában már minden műszerének megfelelő rálátása volt a kisbolygó felszínére, így az összes kívánt mérést végre is hajtotta egy aszteroida-nappal és éjszaka ideje alatt. Ezt követően egy mini-manőverrel egy picit más helyről folytatta a méréseket, s ez a manőver azt is lehetővé tette, hogy a kamera felvételeiből térhatású képet tudjanak majd összeállítani, ha elkészülnek azok elemzéseivel.
Ezt követően a MASCOT néhány méterrel odébb ugrott, s ismét sikeres méréseket végzett, majd, mivel ekkor már látták az irányítók, hogy az akkumulátor még kitart, egy következő, nagyobb ugrást is beütemeztek. Összességében 3 teljes aszteroida-nappal és két éjszaka idejéig tudta folytatni a munkát a robot, ehhez 3 szöcskemanőver társult.
A kamera fotóin túl a német magnetométer és radiométer, valamint a francia spektrométer is rengeteg adatot továbbított az aszteroida mágnességéről, hőmérsékleti viszonyairól és felszínének összetételéről. A leszállás közben kb. 20 fotót készített a MASCOT kamerája a Ryugu rendkívül rögös felszínéről. A 4,5 milliárd éves felszínt számtalan éles peremű szikla tarkította, s egészen meglepő módon nem volt regolit (vagyis por) a sziklák közt sem. Ez azért különös, mert a felszín szikláinak aprózódniuk kellene az évmilliárdok alatt becsapódó mikrometeoritok hatására. A Ryugu felszíne a napfénynek csak 2,5%-át veri vissza, vagyis rendkívül sötét, a felvételeken látható felszín kb. olyan fekete a valóságban, mint az aszfalt. A felszíni részletek csupán a kamera igen nagy érzékenységének és dinamikájának köszönhetően váltak láthatóvá, a képen a becsillanás a kamerát tartó szerkezetről visszavert napfény miatt látszik.

A MASCOT immáron a Ryugu néma lakója, az adatok kiértékelése azonban csak most kezdődik el. Rengeteget tudhatunk majd meg ezek révén a Naprendszer múltjáról, a földközeli aszteroidákról, s ezek jelentőségéről. Bizonyára számtalan tudományos publikáció születik majd a MASCOT és a Hajbusza-2 munkájának eredményéből. Ezt a sikert a JAXA nélkül nem lehetett volna elérni, hiszen az ő szondájuk szállította a robotot az aszteroidára, az ő kommunikációs csatornáik adtak lehetőséget a robothoz küldött parancsok továbbítására és rajtuk keresztül érkeznek be az adatok is. Az első képeket még a leszállás napján hazaküldte a robot, azonban az adatok nagy része és a felvételek többsége még a Hajabusza-2 memóriájában várja, hogy a földi irányítás lehívja őket a következő napok során.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)