2018.10.25.

Különös felhő a Mars egyik vulkánjánál

A nemzetközi média már felkapta a marsi vulkán felett látszó elnyúlt felhő képét, és egyenesen vulkánkitörésről írnak a pletykaoldalak, lapok, valószínűleg csak idő kérdése, míg a hazai médiát is eléri ez a badarság.

A Mars óriásvulkánjainak otthont adó terület, a Tharsis-régió, ahol a három „alacsonyabb”, az Arsia (20 km), a Pavonis (14 km) és az Ascraeus (15 km) sorban egymás mellett, majd tőlük elkülönülten a legnagyobb, az Olympus Mons (26 km) pajzsvulkánjai emelkednek ki az egyébként is nagy magasságú plató síkjából. A vulkánok a marsi régmúlt gyermekei, a bolygó legtöbb vulkáni területe több milliárd éve volt aktív, a Tharsis-régióban viszont ehhez képest fiatalos vulkánok vannak, a legutolsó kitörések 100-150 millió évvel ezelőtt lehettek a kalderák belsejében látott becsapódási kráterek alapján, bár a vulkanizmus itt is kb. 3,5 milliárd éve kezdődött meg. Az Arsia Mons legutolsó aktív korát 130 millió évesnek mérték a becsapódási kráterek alapján, bár nyilvánvaló okból pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre (és egy ideig még nem is várható ilyesmi, ahhoz helyszíni kőzetmintákra lenne szükség).
A Marsot vizsgáló és mérő szondák feladatai közt az is szerepelt és szerepel, hogy figyeljék a bolygó felszínén a vulkáni aktivitásra utaló jeleket, pl. a hőmérsékleti anomáliákat, s eleddig semmi ilyesminek még a nyomát sem találták. (Ne feledjük, a Marsról nagyobb felbontású térképeink vannak, mint az óceánfenékről a saját bolygónkon, így a kis léptékű változásokra is könnyen rábukkanunk a folyamatos mérések révén.)
Az elkönyvelhető, hogy a Marson a geológiai közelmúltban biztosan nem volt vulkáni aktivitás, és a jelenkorban sincs. No de akkor mégis micsoda az a felhő az Arsia Mons mentén? Küllemében nagyon hasonlít azokhoz a kitörési felhőkhöz, amelyeket a földi vulkánoknál láthatunk a műholdfelvételeken… Ez a külső hasonlóság adott okot a bulvármédiának arra, hogy „farkast kiáltson” a felhő láttán.
Térjünk vissza még egy picit a Fölre! A légkörünk sűrű, sok benne a vízpára is, így a felhők kialakulása az egyik leghétköznapibb dolog. A hegyek magasba nyúló ormai megemelik az áramló légtömegeket, s a magasban uralkodó hidegebb miatt a légtömeg páratartalma könnyen kondenzálódik, s felhővé alakul. Ezek az orografikus hatásra létrejött felhők elég változatosak, de van egy formájuk, amit a magas hegyek szerelmesei jól ismernek: a zászlófelhő. A hegycsúcs mellett, annak szél elleni oldalán alakul ki, s mint egy zászló a rúdja tetején, úgy lebeg a csúcsba kapaszkodva, s ameddig a légköri feltételek (szél, páratartalom) megfelelőek, ott is marad.

Habár a marsi légkör igencsak ritka és száraz, felhők ott is kialakulnak (példák a felszínéről fotózott képeken itt) és vannak jellegzetes területei a bolygónak, ahol rendszeres e jelenség, bizonyos évszakokhoz, napszakokhoz kötötten. A Tharsis-régió vulkánjai körül rendszeresen jelennek meg felhők, pont a hegyek hatása miatt (egy remek példa a vagy jóval régebbi a Mariner-9 űszonda 1972-es felvételén itt). Olyannyira jellemző ez, hogy a Földről is jól megfigyelhetőek nagyobb távcsöveken keresztül (pl. Damian Peach felvételein ).

Az európai Mars Express űrszonda a nagy nyári porvihar elcsitultát követően, szeptember 13-tól figyeli a területen a felhőzet kialakulását, s október 10-én készítette el a cikknek, és a bulvársajtó találgatásának témát adó kiváló felvételt, azonban több száz fotó született a szonda kamerájának köszönhetően (e képek, vigyázat, tényleg nagyon sok, itt végigböngészhetőek a flickr-en ). Az egyszerű, vízjégből álló felhő alakulása a marsi légköri viszonyokról árulkodik, de az amatőr szemlélőnek is mutatja például az aktuális szélirányt. A hatalmas zászlófelhő a marsi délelőtt során a legnagyobb s leghosszabb, ekkor a földi távcsövek számára sem maradhat rejtett a jelenléte. A szakemberek számos hullámhosszon készülő felvételből ennél jóval többet tudhatnak meg, és külön érdekessé teszi a kérdést az, hogy az idén nyáron tapasztalt globális marsi porvihar vajon miként is hat a vörös bolygó felhőképződési viszonyaira.

Eredeti angol nyelvű publikációk itt és itt olvashatóak.

Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

5/5 (1)

Értékelés

About the Author: