2017.12.22.

Kiválasztották a 2020-as évek leendő NASA-robotszondáit

Az áprilisban felterjesztett 12 jelölt közül most választották ki azt a két tervezett küldetést, amelyeket a NASA a 2020-as évek közepén indíthat majd.

A CESAR (Comet Astrobiology Exploration Sample Return – Üstökös Asztrobiológiai Felderítő Mintagyűjtő) nevű szonda a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstököst keresi majd fel, s annak magjából kiemelt mintát juttat vissza a Földre. A szondát a Goddard Űrközpont csapata felügyeli majd Steve Squyres vezetésével (őt a Spirit és az Opportunity Mars-roverek csapatának vezetőjeként már ismerhetjük). A begyűjtött mintából arra remélnek választ kapni, hogy az üstökösök ősi összetétele alapján a Naprendszer korai időszakából a különféle anyagok miként járulhattak hozzá a Föld összetételéhez s az élet kialakulásához. A mintagyűjtő küldetésnek jó alapot biztosít a Rosetta (ESA) szonda által készített felmérés, így ezen adatok ismeretében tervezhetik meg majd a szondát, s választhatnak a mintavételezés lehetséges helyszínei közt. A szonda nem egyszerűen az üstökös körüli, már kiszabadult anyagokból hoz mintát, hanem magából a magból vételez mind szilárd port, mind illó anyagokat.

A Dragonfly (Szitakötő) leszálló szonda a Szaturnusz Titán nevű holdjához utazik, a küldetésért Elizabeth Turtle felel majd. A szonda szitakötőszerű repülési módszeréről kapta a nevét, s képes lesz a hold felszínének különböző pontjai közt rotorjai segítségével repülni, repülés közben méréseket végezni, majd a kiválasztott helyen leszállni s a vizsgálatokat felszínen is folytatni. A szondán a kamerákon kívül fúrók, különböző típusú spektrométerek, meteorológiai és szeizmológiai műszerek is lesznek. Habár a Titán igen fagyos hely, ettől eltekintve ártalmatlan, repülésre a légkör sűrűsége, nyugodt időjárása és az alacsony gravitáció ideálissá teszi, így remélhetőleg éveken át dolgozhat majd a szonda, működését két évesre tervezik. Az energiaellátásáról MMRTG (rádióizotópos generátor, ilyet használ a Curiosity Mars-rover is) gondoskodik, a generátor szolgáltatta árammal a titáni éjszakák (8 földi nap ideje) során töltik fel a műszerek akkujait, majd nappal a műszerek dolgoznak. A szonda az eredeti leszállóhelyétől (több lépésben) akár több száz kilométerre is el tud majd távolodni.

Mindkét tervezett szonda további terveinek pontosításához kapott most anyagi támogatást, a 2019-es év pedig már a küldetések következő lépéseinek tervezéséről szólnak majd.

A két kiválasztotton kívül technológiai fejlesztésre jelöltek két másik tervet: az egyik az Enceladus-hoz utazó és az életre utaló nyomokat kereső ELSAH szonda, a másik pedig egy majd a Vénuszra küldendő leszállóegység rendkívüli körülményekhez alkalmazkodó lézeres kőzettani összetétel-mérő eszköze.

Eredeti angol nyelvű cikk ITT található. A Dragonfly honlapja pedig ITT.

Fordította: Landy-Gyebnár Mónika
(További fordítások a szerzőtől facebookon:  Égen – Földön – Föld alatt)

Nincs még értékelés

Értékelés

About the Author: